Amikor az ember beszél, nem csak szavakat rak egymás mellé, hanem minden egyéb porcikájával kifejezi magát. Szakemberek számára a testbeszéd szinte nyitott könyvként árulja el az adott esetben leplezni vélt szándékokat, amiket a hozzá nem értők inkább csak tudat alatt érzékelnek.
Más a helyzet a politikusoknál, akik a kifejezésmódok nonverbális részét is tudatosan sajátítják el. A magasabb szinten álló politikusokkal nem is egy ember, hanem egy egész stáb foglalkozik, készíti fel őket nyilvános szerepléseikre.
Túlzott gesztusok, gyakori rögtönzések
Szakemberekkel történt háttérbeszélgetéseink alapján kijelenthető: Gyurcsány Ferenc beszédeiből kiderül, hogy a miniszterelnök erős személyiség, kevésbé irányítható tanácsadók által, és szeret, tud is rögtönözni. Beszédeit gyakran jellemzik a túlzott gesztusok, a hangmagasságváltások, olykor az indulatosság is, néha viszont túlságosan száraz az előadásmódja - jellemzően amikor makrogazdasági adatokat ismertet. A múlt szombati, távozását bejelentő beszéde annyiban tért el a tőle megszokott stílustól, hogy mind a szárazság, mind a túlfűtöttség hiányzott belőle.
Juhász Attila, a Political Capital kutatási igazgatója szerint Gyurcsány Ferenc egy nagyon jól felépített búcsúbeszédet mondott az MSZP kongresszuson, mely egyben kampányindító beszédnek is tekinthető. Az egyszerre szólt a széles nyilvánossághoz, stílusán azonban érezhető volt a viszonylagos kötetlenség, hiszen saját pártjának küldötteiből állt a hallgatóság. A fontos üzeneteket hétfőn, a Parlamentben hivatalosabb nyelvezetben is megfogalmazta.
Mint egy unplugged koncert
Egy, a neve elhallgatását kérő politikai beszédíró a nonverbális kommunikáció jegyeire hívta fel a figyelmet, hiszen a mimika és a gesztusok is árulkodnak a beszélő szándékairól, emellett testtartásából, beszédritmusából, hangszínéből, hangerősségéből vagy éppen a szemkontaktusból is rengeteg dolog kiolvasható. E jelek nagy részének használatára tudatosan figyelnek a politikusok, azonban vannak olyan ösztönös viselkedési formák, melyekre nem lehet odafigyelni.
Tipikusan előre jól megkoreografálható egy beszéd stílusa, mondanivalója, a szónok elhelyezkedése, a vegetatív idegrendszer működésére azonban kevésbé lehet tudatosan hatni. A tudatos koreográfia része lehet például, amikor egy kampánybeszédnél a szónok és a hallgatóság közti térbeli távolságot tudatosan csökkentik, a szónokot lazán egy magas székre ültetik egy kör közepén, mint egy "unplugged koncert" főszereplőjét, ezzel teremtve meg a közvetlen hangulatot. Ezekkel az eszközökkel könnyű variálni, de mi a helyzet a testbeszéd "trükkjeivel"?
Védekező helyzetben
Az mfor.hu-nak nyilatkozó szakember Gyurcsány Ferenc szombati beszédét "kvázi lemondó" beszédnek tartja: ezt a véleményt a tartalmon kívül a nonverbális jelek is alátámasztják. Ez abból is jól látszik, hogy a miniszterelnök a beszéd nagyobbik részében - a mondanivaló előkészítésénél - megszokott formáját hozza. Kicsit hadart, hatásszüneteket tartott, kapcsolatot teremtett a közönséggel, ránehezedett a pultra, azaz laza volt. Bár még ezzel együtt is visszafogottabbnak tűnt, mint általában.
A beszéd első csúcspontjánál, a miniszterelnöki posztról való távozását bejelentő résznél azonban megváltozott a viselkedése: szinte kapaszkodott a pulpitusba, és magához képest feltűnően sokszor olvasta a szövegét. Egyfajta beszorított, védekező helyzetet vesz fel, mimikája visszafogott, kifejezésmódja tőle szokatlanul érzelemmentes volt. (A lemondás szót egyébként nem használta.) A második (igazi) csúcspont pedig a pártelnöki poszt megtartásának hangsúlyozása volt - szakértőnk szerint, aki többek közt ezzel is magyarázta a "kvázi" szót a lemondó beszéd kapcsán. Természetesen innentől kezdve mindenki saját értékítélete szerint magyarázhat bele a fenti jelekbe sok mindent, de ez nem kérdőjelezi meg azok létezését.
A Fidesz kommunikációjáról köztudott, hogy rendkívül professzionális és centralizált. A párt egyik fő erőssége a jól szervezett kommunikációs gépezet, mely hatásos, de a tudatos felépítettség miatt nehezen is vált irányt. Most azonban gyorsan kellett reagálni egy váratlan helyzetre, aminek mindig megvan a kockázata.
Juhász Attila szerint a Fidesz nem vállalta ezt a kockázatot: egyelőre nem váltott irányt, kommunikációjának központi eleme továbbra is Gyurcsány Ferenc, pedig a jelenlegi miniszterelnököt már nem lesz már érdemes ilyen erőteljesen az üzenet központjába állítani. Azonban a hosszú időn át tartó sulykolások eredményeként felépített kommunikációs várat nem lehet egy mozdulattal lerombolni, ami hátrányt is jelenthet.
Az tény, hogy az összes apró jel, a rendszeresen visszatérő szófordulatok csoportja, vagy akár egy párton belüli ellenzéki hang megszólalása is egy tudatosan létrehozott kommunikációs stratégia része. Ezt ugyanúgy építik fel, mint egy márkát, és ez is a "fogyasztó" érzelmeire hivatott hatni. Néha több, néha kevesebb sikerrel.
Gábor Fanni
