4p

Több olyan kísérleti program is elindul a közeljövőben, egyelőre még csak a minisztériumokban, amelyek a versenyszférából kölcsönzött elvek alapján vizsgálják majd a közszféra típushibáit. Kérdés persze, mi történik azután. Ez ugyanis messze nem olyan egyértelmű, mint a hangzatos projektek bevezetése. Mfor.hu háttér.

A reformtól a közszféra még nem lesz olcsóbb

A gazdaság átalakulásával az információ átadása már nem csak a hivatalok kiváltsága volt, és ez a tendencia a kommunikáció gyorsulásával egyre jellemzőbbé vát. Ráadásul ezzel egyre kevésbé tudott lépést tartani a papír alapú, sok lépcsős bürokrácia. Hab volt a tortán, hogy rendre jelentek meg a szolgáltató cégek, amelyek sokkal rugalmasabban, gyorsabban és jobban oldották meg a feladatokat, mint a hivatalok a magukét - ez pedig csak növelte az elégedetlenséget.

Ha az üzleti világban működik a rendszer, akkor alakítsuk eszerint a közszférát - ez volt az első határozott lépés. Nagy-Britanniában a Thatcher-kormány regnálása elején ennek tükrében alapos irtásba kezdtek: amit lehetett, üzletiesítettek. A közszférában ennek következtében jelentős létszámcsökkentés következett be.

Csakhamar megjelentek azonban a vállalatosítás árnyoldalai is. A szolgáltatás színvonala nem lett érezhetően jobb, viszont a közhangulat egyre rosszabbá vált: a közszféra lett a leginkább utált réteg az országban.

Tévedések, illúziók, hibák

Egy az egyben tehát nem lehet átültetni a piaci törvényeket a közszférába - figyelmeztetnek a témában született tanulmányok. Bizonyos elemek átemelhetők, de nem szabad elfelejteni, hogy a közszféra feladata nem ugyanaz, mint a versenyszféráé.

Lehet a teljesítményt fokozni, de a szolidaritást, a szociális érzékenységet sosem szabad a teljesítmény mögé sorolni. Arról nem is szólva, hogy a ma divatos menedzseri módszereket egy, a Nyugathoz képest fejletlenebb szinten lévő országban (mint hazánk) kockázatos bevezetni.

Arról az illúzióról is le kell mondani, hogy az üzleti életből átvett menedzsermegoldások után olcsóbb lesz a közigazgatás. A bürokrácia költsége lefelé nagyon rugalmatlan, felfelé viszont könnyen elmozdul - figyelmeztet Zupkó Gábor Reformfolyamatok a közszférában című disszertációjában. Vagyis azt józan ésszel nem lehet várni, hogy forintban kevesebb lesz a költség. Legfeljebb a GDP arányában mérséklődhet a kiadás - persze csak akkor, ha a gazdaság növekszik.

Magyarország (a többi posztszocialista állammal együtt) túl van már az első közszféra reformon. A rendszerváltás után szinte pillanatok alatt kellett demokratizálni az évtizedeken át központilag működtetett mamut rendszert. Ez az önkormányzatok kialakításával nagyjából sikerült is, mára pedig megmaradt feladatnak a hibák kijavítása.

Hiba maradt bőven

Mi mindent kellene kijavítani? Amellett, hogy a bürokrácia mértékét, a közszférában dolgozók számát tekintve (annak ellenére, hogy létszámleépítés és -stop van) nem egyértelmű a csökkenés. A közszféra állománya májusban már megközelítette a tavaly novemberi szintet, vagyis a viszonylagos létszámleépítés erőteljesen visszájára fordult - főleg a márciusi adatokhoz képest.

Persze ez csak egy probléma. A már idézett doktori munka ugyanis az önkormányzatokat figyelembe véve meglepő viselkedésformákat mutat be. A hazai önkormányzatok - nem meglepő módon - hierarchikus módon épülnek fel, és lényegében semmilyen más vezérlőelv nem létezik.

Brutál hierarchia jövőkép nélkül

A tanulmány szerint az esetek több mint nyolcvan százalékában a hierarchia volt a döntő. A célokhoz kapcsolódó szervezeti elv csupán az esetek húsz százalékában fordult elő, az átfogó minőségmenedzsment pedig nem is mutatott értékelhető arányt.

Ehhez képest Németországban ugyanakkora arányt képvisel a szervezeti felépítésben a hierarchia mint a célokhoz kapcsolódó elv. Nagy-Britanniában az esetek túlnyomó részében a célok alakítják ki a szervezeti felépítést, az USA-ban pedig leginkább a minőségmenedzsment határozza meg a szervezetet. Persze ettől még nem feltétlenül rossz a rendszer.

Az azonban sokkal aggasztóbb, hogy a magyarországi önkormányzatok jelentős részének egyszerűen nincs vezetési elve. Ha mégis van, akkor kisebb részben egy charta, nagyobb, de még mindig csak harminc százalékban a jövőkép irányítja a döntéseket. Ehhez képest Németországban hatvan, Nagy-Britanniában nyolcvan százalékban a jövőkép alakítja a vezetési elveket.

F. Szabó Emese

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:

Újabb program indul a kirúgott közszolgáknak
Hosszú távon változhat a közszférában dolgozók bértáblája
Törvény is rögzíteni fogja a közszféra álbéremelését

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!