Vita az egészségtelen munkahelyekről
A szakszervezetek nem hajlandók elfogadni az Alkotmánybíróság februári döntését, amely szerint a veszélyes munkaköröknél június 30-val megszűnt a kedvezményes, 36 órás munkahét, s azt a munkáltatók 40 órára bővíthetik - mondta napirend előtti felszólalásában Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke. Borsik János a kormányzati oldal, pontosabban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felelősségét említette a 36 órás munkahét megszüntetése miatt. Javasolta, hogy az év végéig átmeneti időszak lépjen életbe, s addig maradjon a 36 órás munkahét, közben pedig alakítsanak ki a munkavállalók számára kedvezőbb megoldást.
A kormányzati oldal nevében felszólaló Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára a munkaadók és a munkavállalók közötti ügynek minősítette a 36 órás munkahét megszüntetése után kialakuló helyzetet. Megjegyezte, hogy az egészségtelen munkahelyek az utóbbi években fokozatosan megszűntek, ha a helyzetet a munkavállalói oldal másként látja, akkor felülvizsgálati ügyben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelethez kell fordulni. A munkáltatói oldal a kérdésben az Alkotmánybíróság döntését tartja mértékadónak.
Ingyen perelnéneka munkavállalók
A napirenden szereplő munkaügyi perek perköltség-mentességének visszaállítását sürgette Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a munkaügyi perek munkavállaló alanyai keresőképtelenek, jövedelem nélküliek. Mivel 2008. februárjában a munkavállalók részére megszűnt a munkaügyi perek perköltség-mentessége, Pataky Péter annak jövedelemhez kötött visszaállítását kezdeményezte, s ez havi 600 ezer forint alatti jövedelemnél lépne életbe.
A kormányzat nem kívánja maradéktalanul visszaállítani a jövedelmi viszonyoktól független támogatási formát, azaz a perköltség tárgyi költségmentességét - mondta Avarkeszi Dezső, az oldal szóvivője. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára indoklását azzal folytatta, hogy a kormányzat indokolatlannak és a jogkereső állampolgárok más csoportjával szemben méltánytalannak tartja, hogy több százezer forintos, olykor milliós nagyságrendű kereset mellett is mentesítse a munkavállalót a költségviseléstől és annak kockázatától is.
A kormányzati oldal azt javasolja, hogy a perköltség azok számára legyen ingyenes, akiknek havi nettó jövedelme nem haladja meg a 171200 forintot. (Ez az összeghatár a munkaügyi perek megközelítően 80 százalékában biztosítana perköltség-mentességet.) A munkáltatói oldal nevében Geiger Éva mereven elutasította a perköltség-mentesség visszaállítására vonatkozó javaslatot arra hivatkozva, hogy ingyenesség esetén mindenki felelőtlenül indíthat pereket. A munkáltatói oldal attól is tart, hogy ingyenesség esetén a vállalati jogászok és humán-erőforrás szakemberek munkaidejét jelentősen leköti a perekben való részvétel.
Simon Gábor, a kormányzati oldal szóvivője, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára további egyeztetéseket javasolt, és a szabályozás módosításának várható határidejét augusztus-szeptemberre prognosztizálta, ha rendelet-módosítással megoldható a kérdés. Ha törvényi szabályozásra van szükség, akkor a második félévi törvénykezési folyamat során jöhet létre a megállapodás - tette hozzá.
