A főigazgató korábban mentőápolóként dolgozott az OMSZ-nél, az egyik ükapja az a Kresz Géza volt, aki 1887-ben megalapította a mentők elődjét.
A főigazgató szerint nem létezik olyan szabály, amely szerint a mentőknek minden esethez 15 percen belül ki kell érkeznie, de egy infarktusos, elgázolt vagy éppen stroke-gyanús betegnél ez jogos elvárás. Úgy vélte: minimalizálni kell azokat a tényezőket, amelyek komoly erőket vonnak el a mentőfeladatoktól.
A főigazgató emlékeztetett: tavaly 1,1 millió esetet látott el a mentőszolgálat, tíz százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Kiemelte: a mentőjárművek folyamatos cseréje éves szinten mintegy kétmilliárd forintba kerülne, erre most csak ennek a töredéke jut, Közép-Magyarországon különösen rossz a helyzet, hiszen itt nem lehetett uniós forrásokból fejleszteni.
Az új főigazgató elsődleges feladatnak tartja, hogy javítsanak a mentőszolgálatnál dolgozók megbecsülésén, illetve például a vezetők és a beosztottak közötti kommunikáción. A mentőszolgálat a legnagyobb egészségügyi szervezet, amelyben mintegy 7500-an dolgoznak, és amely sok ok miatt mára morális válságba került, és ez komolyabb probléma, mint a jelképesnek mondható fizetés - mondta.
A mentésirányítók 147 ezer, a mentőorvosok 286 ezer, a mentőtisztek 181 ezer, a mentőápolók 139 ezer, míg a gépkocsivezetők 127 ezer forintot vittek tavaly haza havonta - mondta Máté Gábor a Magyar Időknek.
MTI
