A Morgan Stanley elemzői szerint ezt indokolná a külső adósság, illetve a devizában denominált államadósság-hányad folytatódó meredek csökkenése, valamint az, hogy kiszámíthatóbbá vált a magyar bankrendszer működési környezete, és továbbra is szilárd a magyar gazdaság költségvetési pozíciója.
A ház szerint mindezeknek együtt elégségesnek kellene lenniük a felminősítéshez.
Újabb kamatvágási ciklus jöhet
A Morgan Stanley elemzői hétfői előrejelzésükben közölték: "egyértelmű lehetőségként" számolnak azzal is, hogy az MNB 2016 második negyedétől újabb kamatcsökkentésekbe kezd, annak ellenére is, hogy a legutóbbi jegybanki nyilatkozatok a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat fenntartására utaltak az előrejelzési távlat végéig.
E prognózisukat a Morgan Stanley londoni elemzői egyebek mellett azzal támasztották alá, hogy - elsősorban az alacsony olajárak és a vártnál gyengébb jelenlegi magyarországi inflációs dinamika miatt - érdemben lefelé módosították inflációs előrejelzéseiket: a cég 2016-ra 1,7, 2017-re 2,6 százalékos átlagos magyar inflációt vár az eddigi becsléseiben szereplő 2,3, illetve 2,7 százalék helyett.
Mindemellett a ház valamelyest lefelé módosította a magyar gazdaság növekedésére szóló prognózisát is. Felülvizsgált előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 2,6, jövőre 2,2, 2017-ben 2,5 százalékkal bővül. A Morgan Stanley eddig 2,9, 2,4 és 2,6 százalékos növekedési ütemeket várt a magyar gazdaságban erre a három évre.
A cég indoklása szerint a hazai kereslet továbbra is bővül, de az EU-folyósítások lehívási ütemének várható lassulása a beruházások lassabb növekedésével jár majd.
A Morgan Stanley londoni elemzői a következő hónapokban az éves összevetésű inflációs ütemek meredek gyorsulásával számolnak, de hangsúlyozzák, hogy ennek kizárólagos hajtóerejét a belépő bázishatások adják. A ház jelenlegi előrejelzése szerint a tizenkét havi infláció januárban meghaladhatja a 2 százalékot, ami 200 bázispontos megugrást jelentene a mostani szintekhez képest.
Mivel ebben a környezetben a jegybanki reálkamat már negatív tartományban járna, az MNB valószínűleg a jövő év elején még várakozó állásponton lesz, felmérve, hogy a piac hogy reagál erre.
Ha azonban a második negyedévben az infláció ismét lassulni kezd, ahogy az várható, az MNB könnyedén átválthat enyhítési alapállásra, és ebben az esetben jövőre 1,00 százalék környékére csökkentheti alapkamatát. Ennek esélyét növelné, ha a piac "megemészti" a negatív reálkamatot, és ha az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve addigra várhatóan elkezdődő monetáris szigorítási ciklusa csak korlátozott hatást gyakorol a magyar befektetési eszközökre - jósolták hétfői előrejelzésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.
Hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy az MNB jelenlegi monetáris politikai eszköztárában az alapkamat önmagában "csak nagyon szűkös értelmezését adja" az MNB általános monetáris alapállásának.
MTI
