Munkahelyi diszkrimináció: velünk vagy ellenünk

Félénk melegek

A Habeas Corpus Munkacsoport a melegek jogainak és érdekérvényesítésének szeretne több hangsúlyt és figyelmet kicsikarni. Egyelőre nincs könnyű dolguk. Mutatja ezt az is, hogy eddig még egyetlenegy munkaügyi pert sem tudtak indítani Magyarországon. Elmondásuk szerint évi 5-8 olyan esetről van tudomásuk, amikor a munkáltató minden indok nélkül kirúgja a szexuális kisebbséghez tartozó alkalmazottját.

Az egyik elbocsátási eset a következő volt: egy nagy, külföldi tulajdonú cég telefonos ügyfélszolgálatán dolgozott egy meleg férfi. A kimenő és a bejövő telefonhívásokat gép rögzítette, az esetleges reklamációk kivizsgálása miatt. A meleg férfi egyszer felhívott egy randivonalat. Harmadnap az utcán találta magát. A baj az volt, hogy "a vállalat imázsával összeegyeztethetetlen" a telefonos operátor melegsége, illetve hogy belehallgatott a randivonalba.

Fontos tudni, hogy ezek az esetek jogi szempontból nem eleve vesztes ügyek. A megbélyegzett alkalmazott elég, ha kijelenti, hogy elbocsátásának oka: szexuális kisebbséghez tartozik. Innentől kezdve a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy nincs szó megkülönböztetésről. A sértett felek azonban túlságosan is félnek a nyilvánosságtól, úgyhogy az esetekből - eddig legalábbis - sosem lett bírósági ügy, sem jogerős ítélet. Ha volt is per, jellemzően nem a kisebbséghez tartozó nemi vonzalom miatti megkülönböztetés szempontjából kerültek terítékre az események.

A Magyarországon valamiért hátrányos helyzetbe került csoportok sorsa közös: az esetek többségében nem vállalják a pereskedést. "Sokat töprengtünk azon, miért nem tudjuk jogi útra terelni a jogtalan elbocsátásokat, miért nincs belőlük sem látványos, sem semmilyen per. A legvalószínűbb oknak azt érezzük: a munkáltatók ismerik a törvényt, és pontosan érzik, melyik alkalmazott lenne hajlandó bírósághoz fordulni, s melyik fél" - mondta el Juhász Gyula, a Habeus Corpus munkatársa a Menedzsment Fórumnak.

Körte Ildikó

Menedzsment Fórum