4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az elmúlt két évben a foglalkoztatottak száma 92 ezerrel emelkedett, ugyanakkor a közmunkások 2012 júliusában mindössze 9000-rel voltak többen, mint 2010 hetedik hónapjában. Ha nem a közmunkától, akkor mitől nő a foglalkoztatottság? Mfor.hu-háttér.

Egy múlt hét csütörtöki sajtóbeszélgetésen Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, "két év alatt, 2010 májusához képest 2012 májusára 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, és ebből a növekményből csak 6 ezren közfoglalkoztatottak". Cikkünkben ennek a kijelentésnek a valóságtartalmát jártuk körül, hiszen a közbeszéd alapján nagyon sokan úgy vélik, csak a közmunka járul hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez.

A KSH adatai szerint 2010 májusában a 15 és 74 év közötti foglalkoztatotti létszám Magyarországon 3,756 millió volt, ami egy bő 92 ezres növekedéssel 2012 májusára 3,848 millióra emelkedett. Ebben a két időpontban a közfoglalkoztatottak száma a következőképpen alakult: 2010 ötödik hónapjában 103 800-an voltak valamilyen közmunkaprogramban foglalkoztatva, míg ezzel szemben idén alig ezer fővel többen, 104 800-an. Tehát mindez egyértelműen rávilágít arra, hogy az államtitkár állítása alapvetően helyes, és mégsem a sajtó által is oly' sokat és gyakran emlegetett közfoglalkoztatás húzza fel a foglalkoztatottak létszámát.

Ahogy az az alábbi grafikonunkon is látható, a foglalkoztatottság növekedéséhez szinte jelentéktelen mértékben járult hozzá a 2010-hez képest megváltozott közmunkaprogram. Az ábrával és így a kalkulációnkkal kapcsolatban azt meg kell jegyezni, hogy bázisadatnak 2010 hetedik havát tekintettük (mivel az idei év legutóbbi statisztikái júliusra vonatkoznak), és az ehhez mért változásokat ábrázoltuk.

(Forrás: mfor-számítás)

Megfigyelhető, hogy a foglalkoztatotti létszám változásának görbéje a 15-74 éves korcsoportban mutat némi párhuzamot a közmunkaprogramok fel-, illetve kifutásával, ám ha a bázishoz mért változások volumenét nézzük, egyértelmű, hogy a közmunka vajmi kevés ahhoz, hogy ekkora növekményt tudjon generálni a munkaerőpiacon. Ez a létszámtöbblet számszerűsítve 2012 júliusában 118 ezer főt jelent, amihez a közmunkások mindössze 9 ezer fővel járultak hozzá, vagyis 7,6 százalékot jelentettek. Ezek után megpróbáltuk kiszámolni, hogy ha nem a közfoglalkoztatás, akkor mi eredményezte a több mint 100 ezer fős növekedést.

Azt a KSH gyorsjelentéseiből már eddig is tudhattuk, hogy éves szinten az öt főnél többet foglalkoztató szervezeteknél alkalmazásban állók száma csökkenést mutat, hiszen a júliusi 2,7 millió fő 18,1 ezer fővel alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Ha azonban 2010 júliusához viszonyítjuk az egyes hónapok adatait, akkor sem mutatkozik jobbnak a helyzet, hiszen 2010 november óta csökkenő trendet tükröznek az adatok, bár annak üteme hullámzó, ahogy az az alábbi grafikonon is látszik. Az eltelt két évben (2010 júliusa és 2012 júliusa között) egyébként összességében 36,5 ezerrel csökkent az alkalmazotti létszám Magyarországon az öt főnél nagyobb szervezeteknél.

(Forrás: mfor-számítás)

Az öt főnél nagyobb szervezetek 2010 júliusa óta 23,4 ezer fős létszámcsökkenéssel járultak hozzá a nemzetgazdasági szintű visszaeséshez - vagyis annak kétharmadát teszi ki.

A fentiek alapján tehát elmondható, hogy az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások szintén nem járulhattak hozzá az eltelt két évben bekövetkezett foglalkoztatásbővüléshez.

Mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók lettek sokkal többen

Mivel sem a közmunka, sem az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások nem tudtak hozzájárulni a foglalkoztatottak eltelt két évben mért bővüléséhez, a munkaerőpiacnak egyetlen területe maradt, amely szerepet játszhatott a létszámnövekedésben. Ez pedig az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások, illetve egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók.

Ezt a létszámot úgy kaphatjuk meg, ha a foglalkoztatottak számából (ezúttal is a 15-74 éves korcsoportot vizsgáljuk) levonjuk az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál regisztrált alkalmazotti létszámot. Itt meg kell említenünk, hogy a foglalkoztatottak számát a KSH háromhavi átlagban közli havonta, ezzel szemben az alkalmazotti létszám egy hónapra vonatkozó adat. Mi az egyszerűség kedvéért, illetve mivel jelentősebb torzulást nem mutat, kivontuk egymásból a két számot, ennek eredménye látható az alábbi grafikonunkon. 2010 júliusához viszonyítva 154,7 ezer fős növekedés következett be. Vagyis ennyi új egyéni vállalkozó, 1-4 főt foglalkoztató mikrovállalkozás, esetleg önfoglalkoztató lett két év alatt Magyarországon.

(Forrás: mfor-számítás)


Ez pedig azt is jelenti, hogy a nemzetgazdaság ezen része eredményezi a foglalkoztatás bővülését.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!