Az intézet úgy látja, hogy a vb a belföldi keresletet megélénkítheti, így a máskülönben az exporttól vezérelt gazdasági növekedés bázisa kiszélesedik, de ez csak akkor következik be, ha a német fogyasztók hirtelen és határozottan változtatnak fogyasztási és befektetési szokásaikon. Márpedig ennek nincs sok esélye. Maga a labdarúgásra épült gazdaság Németországban viszonylag csekély, ha például az autóiparhoz vagy más ipari ágazatokhoz viszonyítjuk - érvel a DIW.
A vezető német klubok éves üzleti forgalma - mindent, azaz a televíziós közvetítési jogok árát is beleszámolva - évi 1,2 milliárd euró körül van. Ez nagyjából akkora érték, mint amekkorát a barnaszénbányászat képvisel Németországban.
A sportfelszereléseket gyártó iparnak ugyan 20 milliárd euró körül vannak az éves eladásai világszerte, de ezen belül a labdarúgáshoz kapcsolódó értékrész nem hasonlítható a nálánál sokkal nagyobb, úgynevezett szabadidős termékprofil nagyságához. Márpedig ez utóbbiról nem fognak érdemben a vásárlók a labdarúgáshoz kapcsolható cikkek vásárlására váltani. Ez utóbbi természetesen fellendül, de inkább csak a fogyasztás általános fellendülési trendjét követve.
Elenyésző mennyiségű új munkahely
Továbbá a világbajnokság mindössze 9 ezer új, tartós foglalkoztatást biztosító állást teremt, ami például az ételhordásban közreműködő alkalmi, szezonális munkavállalók létszámát sem éri el.
Stadionok, turizmus
A bajnoksághoz köthető stadion-beruházások sem jelennek meg egyszerre, hanem már évek óta folynak, zömmel különböző sportszervezetek ingatlan-beruházásai, felújításai formájában. Nem várható a külföldi turisták számába sem jelentősebb változás, az 1998-as franciaországi labdarúgó vb alkalmából érkező külföldiek száma gyakorlatilag nem változtatta meg a szokásos teljes külföldi látogatói számot.