Magyarországon kellett az egyik legtöbbet dolgozni...
Az OECD egy júliusban megjelentetett tanulmánya szerint a vizsgált 32 ország többségében átlagosan 20 órával csökkent az átlagosan, egy dolgozó által ledolgozott munkaórák száma 2011-ben. Ezzel szemben Magyarországon 18 órával 1980 órára nőtt az évben ledolgozott órák száma 2010-hez képest, ami heti szinten 38 órát jelent. A magyar adat ráadásul jóval az 1776 órás OECD-átlag felett van; vagyis a vizsgált országokban átlagosan 34,1 órát töltöttek munkával az alkalmazottak egy héten.
A visegrádi országokkal összehasonlítva egyébként hazánkban töltik a dolgozók a legtöbb időt munkával, hiszen Lengyelországban 1937, Szlovákiában 1793, Csehországban pedig 1774 órát dolgoztak átlagosan 2011-ben. A heti munkaórák számában a lengyelekkel szemben nincs sok különbség, alig 0,3 óra, ám a szlovákok a magyarok 38 órájával szemben mindössze heti 34,5 órát dolgoztak átlagosan az év során, a csehek pedig 34,1 órát.
Az OECD által vizsgált 32 ország viszonylatában is élen áll Magyarország, hiszen 2011-ben a miénknél magasabb évesített munkaóraszám csak Görögországban (2032 óra, vagyis heti 39 órát), Chilében (2047 óra, heti 39,3 órát) és Mexikóban (2250 óra, vagyis heti 43,7 órát) jött ki.
Magyarországon a 2011-es 1980 óránál többet legutóbb 2008-ban dolgoztak a munkavállalók, mivel akkor az OECD szerint 1988 órát dolgozott egy alkalmazott az év során, ám azt ezt megelőző években, az 1990-es évek második felében többször az évi 2000 órát is meghaladta a munkaórák száma Magyarországon.
... Hollandiában pedig a legkevesebbet
2011-ben az OECD által vizsgált országok közül Hollandia volt az, amelyik kiemelkedett a többi közül, hiszen "mindössze" 1379 órát dolgozott egy alkalmazott átlagosan az év során, ami heti 26,5 órának felel meg. Bár azt meg kell jegyezni, hogy az országban kiemelkedő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, vagyis 37,2 százalékos a foglalkoztatottak arányában, ami a legmagasabbnak számít a vizsgált országok között. Ezzel szemben ugyanakkor Magyarországon mindössze 4,7 százaléka az alkalmazottaknak dolgozik részmunkaidőben, nálunk alacsonyabbat csak Szlovákiában és Csehországban regisztrált az OECD. Előbbinél 4, a cseheknél pedig 3,9 százalék.
A hollandok esetében tehát mindenképpen a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya is eredményezte ezt az alacsony értéket. A részmunkaidős állás viszont nemcsak a munkaórára, de a munkanélküliségi rátára is kedvező hatással van, hiszen a negyedik legalacsonyabb az állástalanok aránya a vizsgált országok közül: 4,4 százalék.
Ennél kicsivel többet, de még mindig az egyik legkevesebbet dolgozott Németországban egy alkalmazott, hiszen itt 1411 éves munkaórát "hozott ki" a statisztika, ami egy hétre 27,1 órát jelent. Bár ennek ellenére nem náluk a második legmagasabb a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya. A németek a maguk 22,1 százalékával csak a hatodik helyre voltak jók az OECD statisztikája szerint.
A harmadik legelőkelőbb helyezést érték el a norvég alkalmazottak, hiszen 2011-ben átlagosan 1426 órát dolgozott egy alkalmazott, ami azt jelenti, hogy egy hét 27,4 óra munkaidőből állt számukra.
SzS.
mfor.hu
