2p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar cégvezetők döntő többsége szerint nőni fognak az energiaárak a következő fél évben, s csak hat százalékuk számít csökkenésre - derül ki a Policy Agenda-Ipsos kutatásából.

A Policy Agenda szerdai közleménye szerint a megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége, 82 százaléka az energiaárak növekedésére számít a következő fél évben, közülük 29 százalék jelentős mértékű drágulásra. Ezzel szemben mindössze 6 százalékuk várja az energiaárak csökkenését.

Az energiaárak rövidtávú emelkedését jóslók a legnagyobb, 60 százalékos arányban a magyar kormányt okolják a várható drágulásért. A második és harmadik helyen szinte holtversenyben, 57-56 százalékban az energiaszolgáltatókat említik, valamint a negatív világpiaci hatásokat. Kevesebben, 30 százaléknyian gondolják, hogy az energiaipar növekvő előállítási, beszerzési költségein is múlhat a drágulás. Azt pedig még kevesebben, 8 százaléknyian hiszik a kutatás szerint, hogy csökkenő belső piaci kereslet áll a várt energiaár-növekedés mögött. A kutatás során egy válaszadó több lehetséges okot, felelőst is választhatott.

A válaszadók szerint az állami szerepvállalás sokféleképpen valósulhat meg az energiapiacon. Az egyik lehetőség az állam "piaci" szereplőként, szolgáltatóként történő jelenléte. Ugyanakkor a kutatás alapján a kis- és közepes cégek (kkv) vezetői szkeptikusak atekintetben, hogy lehet-e a közvetlen állami jelenlétnek árcsökkentő hatása: összesen közel négyötödük van azon az állásponton, hogy egy állami tulajdonú szolgáltató nem képes alacsonyabb áron elérhetővé tenni a szolgáltatásait, mint az azonos piaci környezetben működő többi szolgáltató. Ők legnagyobb arányban, 34 százaléknyian azzal érveltek, hogy azért nem képes erre, mert az állam általában nem jó tulajdonosa a cégeknek. De közel ennyien, 27 százaléknyian mondták azt is, hogy azért nem képes alacsonyabb áron szolgáltatni az állam, mert kénytelen piaci alapon működtetni a céget. További érv volt még, hogy az állam számára is fontos az osztalék a költségvetési bevételek bővítése miatt (17 százalék).

A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el. A kérdezést szeptemberben az Ipsos közvélemény kutató cég végezte az on-line vállalati panelen keresztül.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!