3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tavaly 20.300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ami 16,5 százalékkal több mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák - közölte az Opten szerdán.

A közlemény idézi Csorbai Hajnalkát, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatóját, aki elmondta, a válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar kis- és közepes vállalati szektort, s így egymás után "három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok".

Az Opten szerint jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5.388 vállalattal szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi szám csak 4.653 volt.

Csorbai Hajnalka szerint a magas értékek mellett a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re.

A szakértő szerint 2012-ben a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti.

Az elmúlt év kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13.685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22.958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok - áll a közleményben.

A régebben nem nagyon ismert kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági törvény és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll.

Az Opten adatai szerint tavaly az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is. Az  épület- és egyéb építménykivitelezés területén működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás.

Régiónként tekintve, az Opten adatai szerint a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Ezeket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti - 3,7, illetve 3,1 százalékos - csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ez lehúzta az országos átlagot.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!