Csak novemberben, tehát amikor még be sem indult igazán az üzemanyagár-zuhanás, 5,67 milliárd forintot spóroltunk a kutaknál az októberi árakhoz képest. Ez az összeg persze nem tűnik soknak, főleg költségvetési léptékben, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a megspórolt pénz közvetlenül a lakosságnál és a vállalati szektorban marad (leszámítva persze a kormányzati és önkormányzati üzemanyag-költéseket).
Ha ez az 5,67 milliárd egy az egyben a kiskereskedelemben csapódott volna le – amely inkább tekinthető egyfajta gondolatkísérletnek, mint reális opciónak - akkor (2014 átlagos havi kiskereskedelmi forgalmával számolva) 7,63 százalékkal többet dohányozhattunk és ihattunk volna, esetleg 15 százalékkal többet költhettünk volna ruhára és cipőre, vagy 37,7 százalékkal növelhettük volna illatszer-kiadásainkat novemberben. A teljes kiskereskedelmet egyébként 0,78 százalékkal dobná meg egy ilyen „tőkeinjekció”.
Hosszan lehetne még sorolni, hogy 5,67 milliárd forintot mi mindenre lehetne még fordítani, de talán elég annyi, hogy a magyar életszínvonalon bizony ez már érezhető pénzösszeg egy hónap viszonylatában. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a csökkenést egyelőre csak közvetlenül az üzemanyag-fogyasztók érzik meg, más termékek fogyasztói árában csak később fog megjelenni, ha egyáltalán megjelenik. Az emberi természet már csak olyan, hogy a nagyobb terheket hamarabb áthárítja, mint amilyen gyorsan juttat vissza a kisebbekből.
Hogy ez miért óriási ajándék Orbánéknak?
A kormány az elmúlt években rendre igyekezett olyan intézkedéseket hozni, amelyek révén egyes szektorokból közvetlenül irányít pénzt a választókhoz. Ilyen a rezsicsökkentés, vagy a bankok elszámoltatása, amelyről tudjuk, hogy 1000 milliárdot is hozhat a konyhára a hiteleseknek. Csakhogy míg előbbiek árát részben mi is megfizetjük a magasabb banki költségekkel, vagy a közműhálózat állapotának esetleges romlásával, az üzemanyagár-esésének „számláját” az OPEC-országok, illetve az egyéb olajkitermelők állják. A kormánynak pedig lényegében csak azt kell eldöntenie, hogy ezt a pénzt milyen arányban hagyja az autósoknál, és milyenben szedi be más sarcok formájában. Ez utóbbira lehetett példa a fizetős szakaszok kiterjesztése.
Hogyan számoltunk?
A NAV jövedéki statisztikából tudjuk, hogy novemberben 131,3 millió liter benzin és 253,2 millió liter gázolaj fogyott Magyarországon. Előbbi átlagára 388 forint volt a 11. hónapban szemben az októberi 410 forinttal, vagyis ilyen mennyiség esetén 2,9 milliárd forinttal hagytunk kevesebbet a kutaknál. A gázolaj forgalma 253,2 millió litert tett ki, az áresés pedig 11 forintos volt, ami azt jelenti, hogy a dízelen 2,8 milliárdot tudtunk megfogni.
Bár ez majd egy következő cikk témája lesz, nem nehéz kitalálni, hogy ezt a 5,67 milliárdot mennyivel fogja megdobni az a tény, hogy az OPEC-országok novemberi döntésének köszönhetően jelenleg a benzin 331, a gázolaj pedig 353 forintba kerül.
Szász Péter
mfor.hu
