Orosz-magyar üzletek: a Kelet diszkrét bája

Oroszok Magyarországon: nyíltan és fű alatt

Az orosz tőke magyarországi jelenlétéről csak becslések léteznek. Az itt terjeszkedő nagy vállalatok nem veszik igénybe az ITD Hungary szolgáltatásait, és igen gyakran inkognitóban maradnak. Egyes feltételezések szerint a MOL és a Borsodchem mögött is orosz üzletemberek állnak. Felmerül az a kérdés is, hova sorolható például a Gazprom volt képviselőjének, Medget Rahimkulovnak a vagyona. Mint ismert, a hazánkban élő orosz üzletember az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) tulajdonosa, "Magyarország" leggazdagabb embere.

Nyílt titok, hogy például az angol Chelsea futballklubba, a francia Riviérára és a bolgár tengerpartra is különböző csatornákon (például svájci bankokon keresztül) szivárog be az orosz tőke. Az olykor illegális külföldre "vándorlás" oka részben az, hogy az ottani törvényhozás még nem jutott arra a szintre, hogy a kivitelt hatékonyan szabályozza.

A 37 magyarországi töltőállomást üzemeltető Lukoil abba a viszonylag szűkebb körbe tartozik, amely átláthatóan terjeszkedik. Ezt a tábort gyarapítja a cseljabinszki megyei Poljot Rádiógyár Hungaro-Polyot Kft. néven Nyíregyházán bejegyzett vegyes vállalat is. A gyár hírközlési és rádió-navigációs rendszerek Magyarországon és az EU piacán történő értékesítésével foglalkozik. A hazánkba irányuló befektetők egyik fő csapásvonala még mindig a privatizációs pályázatainkon való részvétel. Köztudott, hogy a KrasAir például szívesen vásárolna tulajdonrészt a Malévben.

Orosz-magyar kutatóbázis indul

Az orosz-magyar üzleti kapcsolatok igen erős hátszelet kaptak idén márciusban, amikor Vlagyimir Putyin elnök Budapestre látogatott. Ez alkalommal számos együttműködési megállapodás megkötésére került sor. Memorandumot írtak alá például egy közös nanotechnológiai központ működtetéséről is.

A jövőben a kutatás-fejlesztés lehet az orosz-magyar együttműködések egyik fő gerince. Az orosz tudományos és üzleti tudás felhasználásával Magyarországon új iparág alakulhat ki. Az mfor.hu megkeresésére Boda Miklós, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke korábban elmondta: a kutatóbázisban a munka legkésőbb 2006 őszén indulhat el. A magyar kormány 1,8 milliárd forintot biztosít a laboratórium felállítására. Az orosz fél a kutatók bérén kívül a legújabb technológiákkal, licencekkel és know-how-val járul hozzá az együttműködéshez a miskolci telephelyen.

Elosztóközpont lehetnénk

Az orosz elnök budapesti látogatásakor szó esett a jövőbeni energiaipari együttműködésről. A Magyar Villamos Művek (MVM) például abban is megállapodott orosz partnerével, hogy az részt vesz a Paksi Atomerőmű felújításában.

Magyarország egy dél felől érkező gázvezeték európai elosztóközpontja lehet - jelentették be a politikusok a világ egyik legjobban védett emberének fogadására rendezett sajtótájékoztatón. Ennek megvalósulásának feltételeit nem ismertették.

A pozitívumok mellett azonban az együttműködésnek negatív hozadéka is lehet: Magyarország amúgy is jelentős gázfüggőségének további erősödése. Ez a téma nem csak hazánkban válik egyre kényesebbé: az orosz elnök például nemrég kifejtette nemtetszését a nyugati lapokban az orosz energiaipari erőfölény kihasználásával kapcsolatos cikkek miatt.

Felfutás várható

Az orosz-magyar üzleti kapcsolatok - a 90-es években bekövetkezett "bojkott" után - a jövőben minden bizonnyal erősödni fognak. Ezt a folyamatot Medgyessy Péter volt kormányfő oroszországi látogatása indította el, majd erősítették a márciusban kötött egyezmények, az orosz üzleti élet ritmusát "diktáló" elnök protokollátogatása. Az együttműködésnek szimbólikusan új dimenziót adhat a sármelléki könyvek visszajuttatása Magyarországra, amelyet Vlagyimir Putyin budapesti útjával hangoltak össze.

Nagy Vajda Zsuzsa

Menedzsment Fórum