5p

Az Állami Számvevőszék megvizsgálta a 2013-2015 közötti gyakorlatot, majd kezébe temette az arcát.

Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése, amelynek eredményeit hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra.

Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta: ellenőrzésük arra terjedt ki, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító és az abban részt vevő hatóságok, szervezetek a tárgyalt időszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitűzött célokat sikerült-e elérni.

Közlése szerint nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott.

Vizsgálatuk szerint a megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége - helyszíni ellenőrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok - évről évre csökkent. Ez is mutatja, hogy "nagyon indokolt volt, hogy az ÁSZ ránézzen erre a területre" - jegyezte meg Németh Erzsébet.

Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztériumot (FM), a tájékoztató funkcióval bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a felderítésben részt vevő Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek mellett területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot.

Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, eszerint bár a kereteket - stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok - megteremtették, a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető. Példaként említette, hogy az FM-hez a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek. Ennek következménye, hogy bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenőrzési és beszámolási feladatait, arról például nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága - közölte.

Megtörtént a védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése, az országos Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerrel hatékonyabbá és megbízhatóbbá vált a pollenkoncentráció területi eloszlásának meghatározása - állapították meg. Ugyanakkor egyrészt ebben nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevők jellemzően csak a bejelentések fogadására használták.

Emellett a Nébih megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt a bejelentő rendszerek fejlesztésére, működtetésére kötött szerződéssel - fűzte hozzá a felügyeleti vezető.

A pénzügyi ráfordításokkal kapcsolatban Németh Erzsébet kiemelte, hogy a kormányhivatalok az erre a feladatra szánt előirányzatot sokszor nem a parlagfű elleni védekezés időszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt.

Németh Erzsébet kitért a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítésre is, mint mondta, ennek a munkának a hatékonysága "igen alacsony volt". Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője arról beszélt: Magyarországon a parlagfű pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás, ebből következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, a számvevőszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel - mondta. Javasolták még, hogy eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a tárca a védekezés teljesítményét, s intézkedjen a felderítés és az arra épülő védekezés volumenének növekedése érdekében.

A sok kisebb szabálytalanság, hiányosság megszüntetéséért javaslatok küldtek még a kormányhivataloknak, jegyzőknek, valamint a törvénysértő eljárással kapcsolatban a Nébihnek.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!