Kormányzati forrásokra hivatkozó keddi lapértesülések szerint Peking 2015 végére a hálózatba kötött szélenergia-kapacitást 100 gigawattra kívánja emelni, ami 10 gigawattal több a nemzeti energiahivatal által korábban kitűzött célértékénél. Így éves szinten mintegy 190 milliárd kilowattóra energia származhat majd az ország szélerőműveiből.
Felfelé módosították a vízi energiát érintő irányszámokat is: az évtized közepére a vízerőművektől 250 helyett 260 gigawatt energiát remélnek. A napenergiát illető cél 10 gigawatt maradt, a napfényből közvetlenül származó energia ennek 90 százalékát adná, a fennmaradó részt pedig a napsugarak összegyűjtésére és hőtermelésre tükröket használó szolár-termál technológia szolgáltatná.
A kormány az egyes tartományok számára külön minimálisan felhasználandó megújuló-energia kvóták kiszabását tervezi, a hálózati szolgáltatók számára pedig meghatározott mennyiség megvásárlását tenné kötelezővé.
Az energiafelhasználásban világelső Kína a fosszilis alapú energiahordozók arányának csökkentésére törekszik.
A 2011-2015-ig szóló terv időszakában kiemelt hangsúlyt kap az energiahatékonyság kérdése: a kormány célkitűzése, hogy a nem-fosszilis üzemanyagok részesedését az elsődleges energiafelhasználásban a jelenlegi 8,3-ről 11,4 százalékra emelje, az egy dollár gazdasági teljesítményre jutó energiafelhasználást 16, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 17 százalékkal csökkentse.
A távol-keleti ország tavaly augusztus óta az Amerikai Egyesült Államokat megelőzve a megújuló energiaprojekteket illető befektetések legvonzóbb célországa. Peking 2010-ben mintegy 48,9 milliárd dollárt (mintegy 9.180 milliárd forint) költött zöldenergia-projektekre, és 103 gigawattal emelte a megújulókból származó kapacitását, mindkét esetben duplázva az Egyesült Államok teljesítményét.
MTI
