Mínusz 18 százalékra esett vissza a GVI konjunktúra indexének értéke, ez azt jelenti, hogy a megkérdezett cégek közül 18 százalékkal többen várnak inkább romlást, mint javulást - hangzott el a keddi sajtótájékoztatón. Az index 1998 óta tartó története során soha nem volt még ilyen mélyen, azaz most a legrosszabbak a hazai cégek várakozásai.
Már szinte mindenki érzi a válságot
"Gyakorlatilag szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek várakozásai, a reálgazdaság visszaesése minden előzetes várakozást felülmúlt és szinte minden céget érintett" - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a keddi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor a kamara felmérése szerint a vállalatok üzleti várakozásai biztató jeleket is vetítenek előre 2009 végére.
"A legrosszabb helyzetben a mikro- és kisvállalkozások vannak, a magyar tulajdonú cégek pedig a felmérés szerint nehezebben vészelik át a válságot, mint a multinacionális vállalatok" - tette hozzá a kamara elnöke. A konjunktúra indexből kiderült az is, hogy a korábbinál általánosabbá vált a válság érzékelése az elmúlt fél évben, mostanra szinte minden cég érzi a visszaesést.
A konjunktúra index értéke először tavaly októberben esett át negatív tartományba. Akkor azonban a kamara még úgy gondolta, hogy a cégek egy része a pénzpiaci hírek hatására túlreagálta a válságot. Mostanra azonban bebizonyosodott, hogy helytállóak voltak az akkori felmérés adatai.
Vannak biztató jelek is
Reménykeltő fejlemény, hogy a bizonytalansági mutató értéke 0,42-re csökkent, de ez még mindig magasnak számít. Ez az érték azt mutatja meg, mennyiben térnek el egymástól a megkérdezett cégek várakozásai. Ha megegyeznek, akkor nullához közeli az érték. A 0,42-es érték azt jelenti, hogy még mindig vannak olyan cégek, melyeket többé-kevésbé megkímél a válság.
Szintén bizakodásra adhat okot, hogy a rendelésállomány jóval kevésbé esett vissza tavaly október és idén április között, mint az azt megelőző fél évben. Ha ez a tendencia folytatódna, akkor 2009 negyedik negyedévében megállhatna a kereslet csökkenése, 2010 elején pedig jöhetne a fordulat. "A visszaesés ütemének csökkenése arra utalhat, hogy közeledünk a mélyponthoz" - vélekedik a Tóth István János, a GVI ügyvezető igazgatója.
GDP: 4-5 százalékos mínuszt várnak
A cégek felvevőpiacait tekintve a kamara felmérése szerint rosszabb helyzetben vannak azok, melyek döntően hazai piacra termelnek, de az exportálók körében is erősen negatívak a várakozások. "Az egyik legnagyobb magyar exportpiacon, Németországban egy kis javulás figyelhető meg idén január óta, nyáron pedig az Egyesült Államokban is kiderül, elérte-e a mélypontot a gazdaság" - vázolta fel a helyzetet Tóth István János. Hozzátette: a német gazdaság javulását a magyar cégek is kezdik érezni, de egyelőre nem tudni, hogy ebben mennyi a realitás, és mennyi a vágy.
"Lehet, hogy a héten megjelenő első negyedéves GDP-adat is kellemetlen meglepetést okoz majd itthon. Véleményünk szerint 4-5 százalékos lehetett a magyar gazdaság visszaesése az év első három hónapjában, ami az év első felében folytatódhat" - ismertette a kilátásokat Tóth István János.
Tovább emelkedhet a munkanélküliség
A kamara felmérése szerint tovább tart, sőt némileg erősödik a munkaerőpiacon a tavalyi negyedik negyedévben kezdődött keresletcsökkenés, ez pedig a munkanélküliség további emelkedéséhez vezethet. "Leginkább a kis cégekre jellemző, hogy meg akarják tartani munkaerejüket, mivel ezek részben családi vállalkozások" - mondta a GVI ügyvezető igazgatója.
Az 1450 cég részvételével készült felmérés szerint minden eddiginél többen (36 százalék) tervezik, hogy csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ugyanakkor a vállalatok mindössze 6,4 százaléka készül arra, hogy növeli dolgozóinak számát.
A kereslet visszaesése leginkább az iparra jellemző, ahol a cégek 43 százaléka tervez elbocsátást. A másik véglet az építőipar, ahol "csak" 20 százalékos ez az arány.
Szintén sosem látott mélyponton van a cégek beruházási hajlandósága: a jelek szerint a cégek a rossz kilátásokra leginkább beruházásaik elhalasztásával reagálnak. A konjunktúra indexen belül a beruházási aktivitás mínusz 45 százalék körül mozog, azaz majdnem másfélszer annyi cég tervezi a beruházások elhalasztását, mint amennyi bővítésre készül.
A beruházások csökkenése már 2000 óta folyamatos, a jelek szerint ezen az uniós pénzek beáramlása sem segít - olvasható a kamara felmérésében. Különösen az építőipari beruházások terén rossz a helyzet: ott a cégek 55 százaléka semmilyen beruházásra sem készül, míg 19 százalék csökkenteni szándékozik azok volumenét.
Beke Károly
