Jelenleg is zajlik egy kutatás, ami a digitális átállással kapcsolatos külföldi tapasztalatokat gyűjti össze, mondta az mfor.hu-nak Majtényi László az ORTT elnöke. Véleménye szerint az egyik legfontosabb feladat, hogy a jelenleg is tetőantennával tévéző szegények ne maradjanak az analóg adások lekapcsolása után sem információforrások nélkül. A testület elnöke szerint ez nem könnyű a döntés, mert a gazdaságra is jótékony hatást kifejtő piacösztönzés, és a szociális szempontok közül kell választani.
Szociális szempontok
Az átállás lebonyolítására rendelkezésre álló állami pénzeket ugyanis fel lehet használni arra, hogy a teljes lakosságra koncentrálva segítsék az eszközvásárlást, megkönnyítve minden családban a digitális adások vételéhez használható set-top boxok beszerzését. Ebben az esetben minden bizonnyal többen vásárolnának ilyen készülékeket, annak ellenére, hogy a kábeltévések olyan többletszolgáltatásokkal szállnak be a versenybe, ami a sugárzásos technológiával nem elérhető.
Majtényi László szerint a másik lehetőség, hogy a pénz nagyobb részét azokra a csoportokra költi az állam, akik most is tetőantennával tévéznek. Ahogy az ORTT elnöke fogalmazott, ők jórész a "falu szélén" élnek, és róluk sem szabad elfeledkezni. "Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a szegényeket sújtja a digitális átállás: le kell cserélniük a készülékeket, új és nem is olcsó eszközöket kell vásárolniuk. Különösen igaz ez a rádiókészülékek esetében, ahol nem külön vevőegységet, hanem teljesen új készüléket kell megvenni, hogy a digitális adásokat fogni lehessen. Véleményem szerint nem feledkezhetünk el azekről az emberekről, akiknek már most sincs pénzük arra, hogy kifizessék akár a kábelszolgáltatás, akár a műholdas televíziózás havidíját" - mondta Majtényi László.
Majtényi László szerint az esélyegyenlőség így is nőhet, hiszen a korábban antennával fogható három csatorna helyett többet foghatnak majd azok, akik antennával tévéznek. Azt, hogy pontosan mennyit, még nem lehet tudni. (Korábban megírtuk, hogy a közszolgálati csatornákon, azaz az m1, m2 és Duna tévé adásain kívül valószínűleg még lesznek ingyenesen fogható tévék, de azt pontosan nem lehet tudni, hogy melyek ezek. A politikai háttéralkuk eredményeként valószínűleg az ATV és a Hír TV is ilyen formában jut majd el a nézőkhöz.)
Hatékonyabb felügyelet
Az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) közötti együttműködési megállapodás aláírása után viszont Pataki Dániel azt hangsúlyozta, hogy amit lehet, a piac szereplőire szeretnének bízni. "Nem a két testület fogja megmondani, hogy milyen legyen Magyarországon a digitális átállás, mi csak a szabályok betartására és az irányok kijelölésére vállalkozunk" - tette hozzá a hatóság elnöke. Kiemelte azt is, hogy az már más országokban kiderült, a leendő fogyasztók tájékoztatásán múlik az új szolgáltatás sikere, ezért a két szervezet együttműködésével ez is hatékonyabban működhet. A tájékoztatás egyébként szintén a szociális szempontból számára fontos, mert őket a legnehezebb megszólítani az újdonságok ügyében.
A két hatóság együttműködésében egyébként az ORTT a tartalomszolgáltatással, tehát a tévéműsorokkal kapcsolatos ügyekért lesz felelős, míg az NHH a műsorok szórásával felmerülő problémákkal foglalkozik majd. A két szervezet együttműködésére azért is szükség van, mert a legújabb technológiák egyre inkább elmossák a határvonalat a tartalom előállítói és terjesztői között. Az aláírók szerint ezzel annak a lehetősége is csökkken, hogy egy-egy vitás ügyben ellentétes tartalmú határozatokat hoz a két hatóság.
Az együttműködés értelmében a piacfelügyeleti eljárások is hatékonyabbá válnak. Amennyiben például a műsorszolgáltatásért felelős ORTT arra a döntésre jut, hogy felfüggeszti egy tévé vagy rádióadó működését, akkor az NHH soron kívül bevonja az általa kiadott rádióengedélyt is. Az együttműködés visszafelé is működik, azaz a hírközlési hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ORTT szakhatóságként vehet részt, így a két szervezet hatékonyabban tud majd működni. Az együttműködés hiányosságai például a hazai kisközösségi rádiók indulásakor mutatkoztak meg, amikor a határmenti területeken meglehetősen problémás volt a rádióengedélyek kiadása: az ORTT megkötötte ugyan a műsorszolgáltatási szerződést, a hírközlés viszont nehezen talált a nemzetközi szabályoknak is megfelelő frekvenciát.
L. Nagy Gábor
