Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly év végén megegyezés született a háromelemű minimálbér-rendszerről. Ez alapján a középfokú végzettségűeket két évnél kevesebb gyakorlat esetén öt, ennél hosszabb gyakorlat esetén pedig tíz százalékkal magasabb minimálbér - 65 625 vagy 68 750 forint - illeti meg. Az első félévben csak ajánlásként jelent meg a szabályozás. A magasabb bér nem közvetlenül az oklevél, hanem a munkakör után jár; ha az középfokú szakképesítést, végzettséget igényel - számol be a Napi Gazdaság.
A szabályozás több ágazatot komolyan érint, elsősorban azokat, ahol nagy az élőmunka-igény és alacsonyabb az átlagkereset: ilyenek a kereskedelem, a könnyűipar egyes területei és a mezőgazdaság is - tudtuk meg Dávid Ferenctől, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárától. Véleménye szerint a törvény nagy terhet jelent a vállalkozásoknak, hiszen a tavalyi 57 ezer forintos minimálbér után idén a második félévtől adott esetben 68 700 forintot kellene kifizetni, ami 20 százalékos emelkedést jelent - miközben az OÉT bérajánlása 2005-ről 2006-ra "csak" 4-5 százalék volt.
Dávid szerint a szakszervezeteknek is érdeke ez, ugyanis a vállalkozások a költségek drasztikus növekedésének ellentételezéseként kénytelenek lennének megválni egy-két vagy akár jóval több dolgozójuktól is. Mivel egy-egy ágazatban a szereplők ismerik egymás helyzetét és lehetőségeiket, a szakszervezetek tudják, mennyit bír el a vállalkozói szektor, és érdemes önmérsékletet tanúsítaniuk. A megegyezés része lehet, hogy a garantált bér alatti fizetést más juttatásokkal pótolja a cég, ilyen lehet a foglalkoztatási garancia vagy a természetbeni juttatás is - írja a Napi Gazdaság.
