Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszter még 2006 végén jelentette be 14 vasúti mellékvonal személyforgalmának felfüggesztését. Bár a miniszter akkor még „ideiglenes bezárásról” beszélt - kilátásba helyezve, hogy később, igény esetén újra lehet indítani a személyforgalmat a fenti szakaszokon, a 2007 márciusa óta eltelt több mint egy év azt bizonyítja, hogy ezen vonalak egy része véglegesen elveszik.
Van, ahol már nincs mit ellopni
Ennek legfőbb oka, hogy a 14 mellékvonal az elmúlt több mint egy évben fizikailag is jelentős károkat szenvedett el. "Egyes vonalakon nemcsak a síneket, hanem a talpfákat is felszedték, valahol ötven méteres szakasz tűnt el teljes egészében" - mondta el az mfor.hu kérdésére Ignácz István.
A MÁV biztonsági igazgatósága vagyonvédelmi osztályának vezetője szerint sok helyen egyszerűen "már nincs mit ellopni", így csak idő kérdése, hogy "a MÁV mikor számolja fel véglegesen ezeket a vonalakat". 2007-ben egyébként - a hivatalos számítások szerint - négymillió forintos kárt okoztak a tolvajok, idén pedig a jelek szerint még nagyobb lesz majd a pusztulás, hiszen januártól számítva már most hárommillió forintra rúg a kár összege.
A vasúti közlekedés végét jelentő felszámolásra jelenleg csupán pénzhiány miatt nem kerül sor, egy vonal megszüntetése ugyanis a létesítés költségének nyolcvan százalékát is elérheti, emelte ki Földházi György, a MÁV biztonsági igazgatósága vasútbiztonsági osztályának vezetője. "A mi óhajunk az, hogy megszüntessék ezeket a vonalakat, mivel így legalább nem lesz biztonsági kockázat. Ez azonban már politikai döntés kérdése" - tette hozzá.
Tehetetlenek a lopásokkal szemben
A 14 érintett mellékvonal közül kilencen áruszállítás még folyik, azonban esetükben a lopások komolyan veszélyeztetik az üzembiztonságot. A vonalak bejárásához szükséges nagy távolság miatt a MÁV biztonsági szolgálata nem nagyon tud mit tenni a tolvajok ellen, bár a jövőben a szúrópróbaszerű ellenőrzések sűrítésével próbál majd javítani a helyzeten.
A mellékvonalak őrzése egyébként 2007-ben 65-70 millió forintot emésztett fel, a feladattal a vasúttársaság a MÁV Vasútőr Kft.-t bízta meg. Igaz, a felügyelet a nem a MÁV, hanem az állam tulajdonában lévő ingatlanokra nem terjed ki, így azok még inkább ki vannak téve a lopás, rongálás veszélyének.
A MÁV-nál természetesen nem csak a síneket, hanem a kábeleket és az üzemanyagot is előszeretettel lopják. Utóbbi esetben sokszor jelentős környezeti kár is keletkezik: a közelmúltban Pusztaszabolcs közelében történt lopás káros környezeti következményeinek orvoslása például 600 millió forintjába került a vasúttársaságnak, árulta el Földházi György.
Milliárdos károk
A cég évente összesen 3-4 ezer káresetet regisztrál, ezek 2007-ben 200-300 millió forintos vagyoni kárt jelentettek. Ha ehhez hozzávesszük a helyreállítással járó költségeket, akkor évente többmilliárdos pluszkiadást okoznak a lopások, rongálások, közölte Ignácz István. A MÁV ezért idén tíz százalékkal ötmilliárd forintra növelte a biztonságra fordítandó kiadásokat.
Emellett mostantól átfogó programot indít a károkozások megelőzése és a vagyonvédelem javítása érdekében. Ennek részeként mind az állomásokon, mind az üzemi területeken megerősítik a biztonsági szolgálatot és sűrítik az ellenőrzéseket.
Az ígéretek szerint nem maradnak el a technikai fejlesztések sem: a húsz legveszélyeztetettebb (legnagyobb értékű tárgyak elhelyezésére szolgáló) raktár védelmének korszerűsítésére például hetvenmillió forintot költenek majd. A beruházás a tervek szerint kevesebb mint három év alatt meg is fog térülni, tette hozzá Ignácz István.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
