Számos munkáltató panaszkodik arra, hogy a jó idő közeledtével megugrik a táppénzre menő munkavállalók száma, akik ilyen módon szeretnék a kerti munkák végzéséhez a szabadidőt biztosítani. Hasonlóan problémás időszak a nyugati határszélen a szüret ideje, amikor az osztrák gazdák néhány hétig kecsegtető bérekkel szívják el a környékbeli gyárakban dolgozó fizikai állományt, mondta el a IV. Mfor HR Konferencián Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Csoport értékesítési és marketingvezetője. Ez a vállalatok számára több problémát is okoz, hiszen egyrészt a kieső munkavállaló utáni járulékok terhelik a céget, másrészt a pótlásuknak komoly költségei vannak. További gond, hogy nem tervezhető az ilyen típusú hiányzás, ellentétben például a szabadságokkal.
Mint az előadásból kiderült, a Pannon-Work először a saját – kölcsönzött - állománya esetén keresett megoldást a kérdésre, majd ezt a szolgáltatást azóta más vállalkozások számára is biztosítja. Mindezt természetesen csak a hatályos jogszabályi keretek között szabad végezni, hívta fel a figyelmet Kurdi Ferenc. Ennek alapján négy dologra kell kiemelt figyelmet fordítani: a munkavállalók személyiségi jogai, és az ehhez kapcsolódó adatvédelmi kérdések, a betegjogok és a munkaadó (vagy a megbízott külső cég) nem ellenőrizhet semmit.
A táppénz-menedzsment keretében a Munka Törvénykönyvének (Mt.) megfelelő passzusaira támaszkodhatnak a vállalatok (96. § (1)-(3); 89. § (2); 95.; 4. § (1)-(2)).
A jogszabályok alapján a munkaviszonyból származó kötelezettségek terhelik a munkavállalót, melyek a következők:
- Együttműködési kötelesség;
- Rendelkezésre állási kötelezettség;
- Munkavégzési kötelezettség;
A fentiek közül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség alól mentesül a munkavállaló, amennyiben keresőképtelen, azonban az együttműködési kötelezettség akkor is terheli. A fenti három kötelezettséget az Mt. is nevesíti, ezen kívül a felek szabadon megállapodhatnak egyéb kérdésekben, melyeket lényegesnek tekintenek!
Ha a munkavállaló a munkaszerződést szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal szegi meg egyes esetekben (pl. egyéb munkavállalás, munkavégzés), melyet a munkáltató bizonyítani tud, akkor nem merülhet fel a véletlen eshetősége, mondta el Kurdi Ferenc.
Mit nevezhetünk jelentős mértékűnek:
- azt még nem, ha a beteglátogató egyszeri alkalommal nem találta otthon;
- ha ez többször is előfordul, és a munkáltató ezt folyamatosan jelzi a munkavállalónak, természetesen dokumentálhatóan, már lehet szó jelentős mértékű kötelezettségszegésről;
- főleg abban az esetben, ha a munkavállaló az Mt. által is nevesített együttműködési kötelezettségét is megszegi, azaz nem reagál a figyelmeztetésre, felhívásra.
Fontos, hogy a figyelmeztetések, felhívások minden esetben szólítsák fel írásbeli nyilatkozattételre a munkavállalót, jelezte az előadó.
Amennyiben az indokolatlan hiányzások visszaszorítása a cél, akkor minden munkavállalóra vonatkozólag módosítani kell a munkaszerződéseket, melyben megteremtik az ellenőrzés lehetőségét (többek közt azzal, hogy rögzítik az otthon tartózkodást betegség esetén, és azt, hogy beteglátogató szolgáltatónak a munkáltató ilyen célra a szükséges adatokat átadhatja).
A Pannon-Work szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a látogatás során a beteglátogató - legyen az akár a munkahelyi vezetője – nagyon kevés jogosultsággal rendelkezik, így például:
érdeklődhet a munkavállaló távolmaradásának okáról, de nem kérdezhet a konkrét betegségről, orvosi, kezelési tervekről, tevékenységről;
- érdeklődhet a várható munkába állás időpontjáról;
- a munkáltatótól származó írásos, vagy szóbeli információkat adhat át;
- igény esetén az állományba vételi lapot (táppénzes papírt) elkérheti (lezárt borítékban), azzal a céllal, hogy az ellátás számfejtése mihamarabb megtörténhessen, ne a munkavállalónak kelljen gondoskodni a dokumentum munkáltatóhoz való eljuttatásáról.
Ezek kapcsán a munkavállaló a beteglátogatót nem csak a lakásába nem köteles beengedni, de még a kérdésekre sem kell válaszolnia.
Fontos dolognak tartotta Kurdi Ferenc megjegyezni, hogy a szolgáltatás konkrét esetekre nem alkalmazható. Szolgáltatóként olyan esetet nem vállalnak, amikor ilyen eszközzel a cégek szempontjából egy-egy "problémás” munkavállaló (pl. szakszervezeti vezető) eltávolítása a cél.
Természetesen amennyiben a munkavállaló nem tartózkodik otthon és később sem lehet elérni a beteglátogatás végződhet rendkívüli felmondással, ám a Pannon-Work tapasztalatai szerint csak néhány ilyen eset fordul elő. Maga a tény, hogy az indokolatlan hiányzás, a nem betegség miatt táppénzen lévő munkavállaló retorziókra számíthat, visszatartó erővel bír. Az mfor.hu konferenciáján bemutatott esetek azt bizonyítják, hogy a beteglátogatói módszer alkalmazásával 30-50 százalékkal csökkent a hiányzás és annak költsége.
mfor.hu
