Tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek, illetve vendégéjszakák száma egyaránt nyolc százalékkal maradt el az előző évitől, közölte hétfőn a KSH.
Ezen belül a külföldiek esetében tíz százalékos csökkenést jegyeztek fel - 3,2 millió külföldi vendég összesen 9 millió vendégéjszakát hozott az országnak. Utóbbi szám tekintetében az öt legjelentősebb küldő ország (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország) közül csak az osztrák vendégek által eltöltött éjszakák száma emelkedett az előző évhez képest.
A belföldi vendégeknél hét százalékos csökkenés következett be - ez 3,8 millió vendéget és 9,3 millió belföldivendég-éjszakát jelent.
Fogyogatnak a külföldiek a Balatonról
Ami az egyes régiókat illeti, a külföldi vendégéjszakák számát tekintve a legnagyobb, 14 százalékos visszaesést a Balaton volt kénytelen elszenvedni. A "magyar tenger" szálláshelyein 1 millió 647 ezer külföldi mellett 2,5 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak - utóbbiak száma csupán négy százalékkal csökkent -, ami összességében 4 millió 165 ezer vendégéjszakát és több mint nyolc százalékos visszaesést jelent.
Ezzel a számmal egyébként a Balaton a második legnagyobb régiónak számít Magyarországon, megelőzve Nyugat-Dunántúlt (2,243 millió), Észak-Alföldet (1 millió 584 ezer) és Észak-Magyarországot (1 millió 307 ezer vendégéjszaka). A legnagyobb régió Budapest-Közép-Duna-vidék, 6 millió 129 ezer vendégéjszakával.
A külföldiek és a belföldiek által eltöltött vendégéjszakákat együttvéve a legnagyobb esés egyébként két, relatív kisebb súlyú szereplőnek, Észak-Alföldnek (12 százalék) és Dél-Alföldnek (11 százalék) kellett lenyelnie.
A szobák több mint fele üresen állt
Az év során visszaesett a szállodák szobakihasználtsága is, ami átlagosan 43 százalékos volt. Ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el. A legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodáknál figyelhető meg (57 százalék), bár kapacitáskihasználtságuk 4 százalékponttal elmaradt a 2008-ban mért szinttől. A szállodai vendégek több mint egynegyedét egyébként gyógy- és wellness-szállodák fogadták.
A kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben összesen 222 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 128 milliárd forint volt. Az összes bevétel - két százalékos infláció mellett - folyó áron tíz százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 944 forint, az ötcsillagos kategória ennek kétszerese, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel pedig 6423 forint volt. Az átlagárak alakulása a külföldivendég-forgalom jelentős súlya következtében erősen függött a hektikusan (264–316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól.
Bejött az üdülési csekk
Az üdülési csekk forgalomgeneráló hatását jellemzi, hogy abból a kereskedelmi szálláshelyek 25,4 milliárd forintnak megfelelő összeget váltottak be. Ez szakértői becslés alapján ezen szálláshelyek összes belföldi forgalmának 29 százalékával volt egyenértékű, és 2008-hoz képest hét százalékos növekedést jelez.
A turisztikai főidényben (július) a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2830 volt, kiadható férőhelyeinek száma négy százalékkal elmaradt az előző évitől, miközben Budapest szállodai kapacitása újabb 6 ezer férőhellyel bővült.
A KSH szerint a szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken decemberben közvetlenül 25 ezer főt foglalkoztattak, amely 5 ezer fővel volt kevesebb, mint a turisztikai főidényen belül (július) regisztrált érték.
Menedzsment Fórum
