Kovács László adópolitikai és vámuniós felelős a témáról született dokumentum kapcsán úgy vélekedett, hogy mindkét említett megoldásnak vannak előnyei, ugyanakkor óvatosnak kell lenni, mert ezek mélyreható változásokat hoznának a jelenlegi áfarendszerben.
A bizottság meglátása szerint olyan intézkedésekről van szó, amelyek messzire mutatnak az évente több százmilliárd dolláros kárt okozó adócsalások elleni harcban. Mindkét módszerrel elejét lehet venni annak a jelenlegi trükknek, hogy egy áfamentesen vásárolt árut áfával együtt értékesítenek, majd az érintett cég az adó befizetése nélkül eltűnik a rendszerből.
Mindkettővel vannak ugyanakkor olyan problémák is, amelyeket tovább kell vizsgálni, mielőtt bármelyik rendszer bevezetése mellett döntenének - állapította meg a végrehajtó testület. Kovács László úgy ítélte meg, hogy a végső döntés előtt még politikai határozatra is szükség van az ügyben, az egyes EU-tagállamoknak egyértelművé kell tenniük, hogy mindegyikük kész elfogadni a változások következményeit.
Az adómentesség megszüntetése a cégek számára kedvezőtlen készpénzmozgási változásokkal járhat az uniós belső piacon, a tagországokat illetően pedig az áfabevételek újraelosztását követelné meg. A fordított adózás Brüsszel meglátása szerint akkor tud helyesen működni, ha a tagállamok egységesen alkalmazzák, nem pedig opcióként. A bizottság nincs ellene annak, hogy valamelyik tagország kísérletképpen bevezesse az utóbbi módszert - szögezte le a közlemény.
