A cikk szerint a horvát kormány újabb "csapást mért" a Molra azzal, hogy a Száva és a Dráva térségére, illetve az északnyugat-horvátországi szénhidrogénmezőkre vonatkozó kutatási engedélyt visszavonta. Az indoklás szerint a társaság az érintett területek 90 százalékán még meg sem kezdte a kutatási tevékenységet, amelynek márciusban lejárt a határideje.
Horvát szakértők szerint a helyzet kialakulásáért a részvények 47,26 százalékát birtokló és a céget irányító magyar Mol a felelős, "mert nem érdeke az INA növekedése", amíg nem tudja átvenni a teljes irányítást.
A horvát kormány és a Mol között az irányítási jogok miatt folyik vita. Újabb ütés volt a kormány részéről az is, hogy a héten csökkentette a gazdasági társaságok által fizetendő gázárakat - olvasható a napilap cikkében.
Az INA közleményében válaszul arról írt, hogy az elmúlt néhány évben a társaság jelentős veszteséggel működött, ezért a pénzügyek és a befektetések stabilizálására, valamint az olajfinomítók korszerűsítésére, továbbá a szíriai és észak-adriai beruházásokra koncentráltak. Az idei első félévben - a tavalyi hasonló időszakhoz képest - 57,8 százalékkal növekedve 331 millió kunát (1 kuna 36,85 forint) fektetett be a cég, miközben 4,3 százalékkal kevesebb olajterméket és 6,8 százalékkal kisebb mennyiségű gázt termelt.
A lap egy névtelenséget kérő geológusra hivatkozva azt írta: az INA által elveszített koncessziós területen becslések szerint akkora mennyiségű szénhidrogén-származék található, mint amennyit az elmúlt 50 évben összesen kitermeltek Horvátországban. Csak földgázból mintegy 80 milliárd köbméterre becsülhető a felszín alatt lévő mennyiség.
MTI
