Az üzleti élet rengeteg megoldandó akadályt támaszt nap mint nap, melyek száma a gazdasági válságban megszaporodik, a megoldásra való koncentrálás pedig még inkább előtérbe kerül. A mediációs konferencián több szakember több különböző szempontból számolt be tapasztalatairól.
A kiválasztásnál lehet a legnagyobbat bukni
Ormai Gabriella, a CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda vezető partnere rengeteg vitás munkajogi kérdéssel találkozik, melyek nagy része fel sem merülne, ha szereplői már a kialakult helyzet előtt odafigyeltek volna a konfliktus megelőzésére. Sokan azonban felesleges fontoskodásnak tartják a multik profi felvételi és visszajelzési gyakorlatát, így nem is követik ezeket a szabályokat.
Első lépésként nagyon fontos lenne óriási hangsúlyt fektetni a kiválasztásra, a referenciák ellenőrzésére, az elvárások pontos kommunikációjára, és a próbaidő száz százalékos kihasználására, ugyanis jellemzően ezek hiányából fakadnak a konfliktusok. A kezdeti nehézségeken túllépve, menet közben is alakulhatnak ki félreértések, melyek munkajogi perekben végződhetnek. Ezért érdemes odafigyelni minden vezetőnek arra, hogy a lehető legpontosabb visszajelzésekkel szolgáljon a munkavállaló felé, senkit ne érjen meglepetésként az esetleges elbocsátás. Ha jó a visszacsatolás, a munkavállaló is érzi, hogy jó helyen van, vagy esetleg érdemes felállnia.
A visszajelzésekkel sajnos meglehetősen fukarul bánnak a magyar vezetők, se dicsérni nem tudnak, se kritizálni. Ha mégis, úgy a munkavállalóknak okoz néha gondot a visszajelzések befogadása.
Szakadjunk el a rutinoktól!
Endrei Balázs, a Cegos Tanácsadó és Tréning Kft. képviseletében a terméketlen rutinoktól való megszabadulásra hívta fel a figyelmet. Minden cég életében sok ilyen szervezeti együttlét figyelhető meg, melybe beletartoznak a kapcsolattartási tevékenységek, a hosszúra nyúlt meetingek, a múltba révedés, a valós érzelmeink elrejtése vagy éppen az innovatív ötletek csírájában történő elfojtása. "Békeidőben" ezekkel együtt is működik a cég, viharban azonban, amikor sürgősen meg kell szabadulni néhány felesleges súlytól, végig kell gondolni minden ilyen tényezőt.
A kulcs az újragondolásban van: mennyire vagyunk képesek szemléletet váltani, felelősséget vállalni, a meglévő struktúrákon változtatni. A szakember hangsúlyozta: nem csak az a cél, hogy cégeink túléljék a válságot, hanem az is, hogy ne megtépázva kerüljenek ki belőle.
Ne szégyelljünk segítséget kérni!
Dr. Kovács Géza, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat elnöke a mediációs közvetítési technikát mutatta be, mely Magyarországon még ugyan gyerekcipőben jár, de azért egyre több ember igyekszik eképpen megoldani problémáit. Ez gyors és költségkímélő módszer a vitás ügyek rendezésére, általában hatékonyabb, mint a bírói eljárás. Lényege, hogy a vitás felek együttes megállapodás jegyében egy mediátorhoz fordulnak, hogy ő segítsen megoldani a reménytelennek tűnő helyzeteket.
Dobos István, a Paksi Atomerőmű HR vezetője esettanulmányában a mediáció által elért eredményekről számolt be, mely esetükben több száz fő és a vezetőség közti konfliktusok megoldását szolgálta. Számára - és a többi előadónak is - a szemléletváltás volt a legnagyobb felismerés, azaz nem minden esetben érdemes foggal körömmel kapaszkodni az addig bevált módszerekhez, saját szakmai büszkeségünkhöz. Egy lépést hátrálva a megoldás az elsődleges cél, ehhez pedig érdemes addig ismeretlen, alternatív módszereket is igénybe venni.
Ezt támasztotta alá Kapor Gábor, a Nemzetközi Üzleti Mediációs Központ elnöke is. Szerinte Magyarországon nem alakult még ki a mediátorhoz fordulás kultúrája, tekintve, hogy ehhez az említett szemléletmód-váltásra lenne szükség, továbbá jobban kellene ismerni az intézmény előnyeit, módszereit.
Csodát persze ettől sem érdemes várni, néha már az is sikernek könyvelhető el, ha a problémák megfogalmazódnak, és kedvező megoldás nélkül ugyan, de lezáródnak. Ennek ellenére a statisztikai adatok meggyőzőek, tehát a jövőben érdemes megismerkedni ezzel a módszerrel is. A nyitottság talán a gazdasági válság egyik pozitív hozadéka lehet.
GF
