2013-ban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái alapján összesen 69 940-en voltak olyanok, akik elhelyezkedés miatt "estek el" az álláskeresési járadéktól. Ez 2012-höz képest közel 10 ezer fővel kevesebb embert jelent. Pedig a kormányzati nyilatkozatok alapján "dübörgött a foglalkoztatás" - no meg persze a közmunka is, és ha őszinték akarunk lenni, még mi sem gondoltuk azt, hogy az akkorinál van hova lejjebb. Főleg, mert a gazdaság tavaly - különösen a második félévben - már az éledezés jegyeit mutatta, és ezzel párhuzamos a munkaerőpiacon is megcsillant a fény az alagút végén. És ezzel a kijelentésünkkel most elvonatkoztattunk a közmunkaprogramoktól.
Az NFSZ adatait vizsgálva azonban a valóság csalódást okozott; és nem csak azért, mert - ahogy fentebb is kifejtettük - minden eddiginél kevesebben léptek ki a segélyezettek közül új munkaszerződésnek köszönhetően.
2011-ben egyébként még közel 130 ezren kerültek ki a járadékosok közül munkaszerződés miatt, majd ez a szám egy évvel később már "csak" 81 ezer volt, tavaly pedig, ahogy írtuk, közel 70 ezer. Ezt a drasztikusnak is nevezhető csökkenést részben eredményezhette az álláskeresési segély (leánykori nevén munkanélküli segély) jogosultsági időtartamának 9-ről 3 hónapra történő csökkenése. Elviekben 9 hónap alatt valamivel nagyobb esély mutatkozik állást találni, mint 3 hónap alatt.
2013-ben összesen 325 450-en kerültek ki az állásjáradékosok közül, ebből pedig az következik, hogy mindössze a járadékosoknak 21,5 százaléka tudta munkabérre váltani az álláskeresési járadékot. Ez az arány pedig szintén alacsonyabb a 2012-esnél, és egyben újabb historikus mélypontot is jelent - aminek nem igazán lehet örülni. A munkaerőpiacon pár évvel ezelőtt (2011-ben) még olyan kereslet mutatkozott, mely alapján egy hajszállal a 39 százalékot is meghaladta azok aránya, akik újra el tudta helyezkedni.
Pedig ami az új nem támogatott, hanem piac önerejéből létrejövő munkahelyek számát illeti, a tavalyi év már szignifikánsan szebb számokat produkált. A teljes év során összesen 157 915 új munkahely jött létre, ami közel 20 ezerrel magasabb a 2012-es adatnál. Viszont a válság utáni csúcshoz, a 2010-es 174 ezerhez képest még van hova fejlődni. A válság előtti időszakhoz pedig még legalább 100 ezer fős növekedésre lenne szükség a vállalatok, vállalkozások munkaerőigényét tekintve.
Ennek fényében különösen érdekes a cikkünk első részében kifejtett folyamat, mely szerint kevesebben tudtak a korábbiakhoz képest elhelyezkedni. Ez az ambivalens mozgás arra enged következtetni, hogy a bővülő kereslet és a kínálat nem tudta a korábbiakhoz képest jobban lefedni egymást.
Székely Sarolta
mfor.hu
