Folyamatosan visszatérő kérdés: érdemes vagy nem viccesre venni egy reklámkampányt. Vajon milyen hatást gyakorol a brandre egy jó poén? Jó-jó, hogy itthon Emese klasszikus, de a hirdető, Budapest Bank márkaismertsége (a reklámban szereplő figuránál) mérsékeltebb arányban nőtt, a piaci részesedésre pedig valószínűleg nem gyakorolt érdemi hatást. (Bár ezt a kérdést a gazdasági válság hatása miatt nehéz megválaszolni még a statisztikák tükrében is.) 2007-2008-ban a magyar piacon óriási hype volt a vicces banki reklám, az ügyfelek puhítása volt a divat, azaz a hirdetők viccel próbálták oldani a bankok iránt érzett ellenszenvet. Ennek hatásáról, illetve később a devizahitelek miatti ellenszenvről most nem szeretnénk értekezni.
Amerikában a bankolásnak, a hitelfelvételnek a középosztály körében évszázados hagyománya van. A 2000-es évek első felében, amikor a jegybanki kamatok jelentős csökkenésnek indultak, a likviditásban lubickoló pénzintézetek agresszíven nyitni kezdtek lefele. Ekkor rohamosan terjedt a bennfentesek által Ninja-hiteleknek (no income, no job) csúfolt konstrukciók, amikor reménytelen ügyfeleknek is két kézzel szórták a bankok a pénzt abban bízva, hogy az ingatlanpiaci boom örökké tart, vagyis a fedezet mindig biztosítva lesz, még akkor is, ha bedől a hitel. (A lufi 2008-ban durrant ki végérvényesen, a következmények ismertek.)
Ennek a korszaknak egyik emblematikus kampánya volt az Ameriquest jelzálogbank kampány, mely már már klasszikusnak számít a vicces hirdetések között. Az amerikai futballbajnokság 2005 februárjában rendezett döntőjén, a Super Bowl alkalmával a jelzálogbank négy szpotot vásárolt (csak a reklámidőre 10 millió dollár körüli összeget elköltve). A reklámok a fent jelzett alacsonyabb jövedelmű rétegnek szóltak, „Don’t Judge Too Quickly” (Ne ítélj túl hamar/Ne ítélj elhamarkodottan) főcímmel. Vicces szituációkat bemutatva, első látásra egyértelmű helyzetekben került kínos helyzetbe az adott szpot főszereplője. A félreérthető helyzetek kapcsán pedig a pénzintézet azt hangsúlyozta, hogy ők nem ítélkeznek elhamarkodottan.
A négy reklámfilm közül a meglepő vacsora véres macskája volt messze a legütősebb, borítékolhatóan ma – az állatvédelem és a politikai korrektség jegyében – nem vállalná be egy hirdető sem. Ezen kívül, - a helyzetkomikumok szerint - egy anyósgyilkos, egy bolti rabló, és egy peep-showba látogató sztoriját ismerhette meg a közvetítést néző, közel 90 milliós amerikai publikum.
A sikerre való tekintettel a reklámból később további epizódok készültek, melyek közül talán a kórházi rész volt a legjobb, de volt repülőgépen szeretkezés, utcalányt felszedő apuka is a sorozatban. A kampány szakmai körökben is elismerést váltott ki, a leghíresebb reklámfesztiválon Cannes-ban bronz oroszlánt nyert a bemutatás évében.
A történet szépsége, hogy annyira jól sikerült a kampány, hogy a reménytelen helyzetben lévő hiteladósok ellepték az Ameriquestet. Így a jelzálogbank már a 2008-as válságot sem érte meg, még 2008-ban felvásárolta az Ameriquest anyacégét (ACC Capital Holdings) a Citibank.
mfor.hu
