Drámaian nő a különböző nemzetgazdasági szektorokban a betöltetlen álláshelyek száma, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökken a munkanélküliek száma. Erre reagálva egyes területeken - például feldolgozóipar - a nagyobb vállalatok újabbnál újabb eszközökkel próbálják megtartani, illetve megszerezni a legjobb munkavállalókat. Hiába azonban a vonzó ajánlatok, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb negyedéves statisztikái alapján egyre komolyabb veszélyt jelent a munkaerőhiány Magyarországon.
Cikkünkben azokat az ágazatokat, nemzetgazdasági szektorokat vesszük sorra, amelyek munkaerő- és szakemberhiánya jelenleg a legmagasabb a KSH adatai alapján. A hazánkban fellelhető üres állásoknak harmada a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, míg a második legtöbb üres állás az egészségügy területén van, több mint 6800, a harmadik legtöbb embert hiányoló ágazat a közigazgatás és védelem - ahol közel 4000 a betöltetlen pozíciók száma, - illetve az oktatás, ahol több mint 3700.
A KSH legfrissebb negyedéves statisztikája szerint igen komoly munkaerőpiaci problémákra világít rá az a tény, hogy míg közel 15 ezer betöltetlen állás van a feldolgozóiparban, addig a szektorban dolgozó munkanélküliek száma mintegy 33 ezerre tehető. Ebből első ránézésre az következik, hogy jóval több a munkanélküli, mint az üres állás, így egy pozícióért mondjuk 2-3 álláskereső verseng, ami alapján gondolhatnánk azt is, hogy nincsenek gondok. Viszont ha a szezonális hullámzásokat kiszűrjük és évesített gördülő átlagokat számolunk, akkor más megvilágításba kerül a dolog.
A feldolgozóipari üres álláshelyek éves gördülő átlagával számolva az idei év első negyedévében 8 százalékkal emelkedett a betöltetlen álláshelyek száma az előző negyedévhez képest. Ez a tendencia a munkanélküliek együttes csökkenésével szektorális szintű problémákra világit rá. Egyrészt egy állásra 2,2 álláskereső jut, ami folyamatos mérséklődéssel alakult ki. Mindeközben nem tudják felszívni a rendelkezésre álló munkaerőt sem. A feldolgozóipari szaktudással rendelkező munkanélküliek csökkenése egyúttal a hazai munkaerő elvándorlási hullámára is rávilágít.
A szektorális kiegyensúlyozatlanságot jól mutatja az az olló, ami kialakult a betöltetlen álláshelyek változásának és a munkanélküliek számának alakulása között. A feldolgozóiparban például 2013 első negyedévének üres álláshelyei 79 százalékkal nőttek az idei első negyedévhez képest, míg a munkanélküliek számának csökkenése csupán 58 százalék volt a vizsgált intervallumban. Ez pont arra világít rá, hogy strukturális problémák vannak a szektorban: az üres álláshelyek ugyanis nagyobb mértékben nőttek, mint ahogy a munkanélküliek száma csökkent. Ez a jelenség arra enged következtetni, hogy a megjelenő kereslet egyre kevésbé van összhangban a munkaerőpiaci kínálattal. Pédául hiába keresnek az élelmiszerláncok péket, ha csak mondjuk hentes, árufeltöltő vagy pénztáros pozíciónak megfelelő szaktudású ember van a piacon.
További gondok merülnek fel a humán, egészségügy területén, ahol 6802 betöltetlen állás volt éves gördülő átlagban 2016 első negyedévében, miközben az ágazatban dolgozó munkanélküliek mindössze 7300-an voltak. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a piac már nem csak minőségbeli problémákkal küzd, hanem konkrétan a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége is kritikus helyzetbe hozza az ágazat munkaerőpiacát.
A többi ágazatban sem sokkal jobb azonban a helyzet, hiszen jellemzően 3-szor, 4-szer több munkanélküli van, mint ahány üres álláshely, vagyis a kereslet és a kínálat nem igazán talál egymásra. A legrosszabb a munkavállalók szempontjából a közigazgatás esetében a helyzet, mert ott egy betöltetlen állásra 12 fő jut, hiszen 48 100 munkanélküli versenyzik 4000 betöltetlen állásért. Ebben a szektorban ráadásul jelentős elbocsátások várhatóak, mert leépítést tervez a kormány hosszú távon, hogy szűkítse az állami szférát, az elbocsátottakat pedig a versenyszférába szeretné átterelni.
Az adatok tükrében pedig igen nagy kérdés, hogy ez milyen eredménnyel járna, hiszen egy közigazgatásból érkező nagyon nehezen tudna a feldolgozóiparban, oktatásban, vagy egészségügyben elhelyezkedni még a munkaerőhiány ellenére is.
mfor.hu