Nem állítható, hogy diszkriminációról van szó, viszont tény, hogy nincs olyan területe a gazdaságnak, ahol ne lenne érzékelhető különbség a női és a férfi bérek között - állapítja meg a Lidove. S ez ott is jellemző, ahol nem a férfi dolgozók vannak túlsúlyban. Ilyen például a jogászok, bírák köre, ahol egyenlő arányban vannak a két nem képviselői - írja a CTK cseh hírügynökség.
A nők azonban az alacsonyabb bírói testületi pozíciókban vannak jelen jellemzően, kevés dolgozik közülük a legfelsőbb bíróságokon, ahol természetesen magasabbak a fizetések. Az aktív korú lakosságban 44 százalék a dolgozó nők aránya. A férfiak annak köszönhetően vannak számszerűen is túlsúlyban a munkaerőpiacon, hogy a gyermeknevelés kapcsán még mindig a nők maradnak otthon a kicsikkel.
Régiós összehasonlításban egyébként a magyar nők hátránya kisebb a munkaerő-piacon - a Világgazdasági Fórum (WEF) közelmúltban publikált adatai szerint. Az 58 országot vizsgáló anyag a 24. helyre sorolta Magyarországot, ám a munkaerő-piaci érvényesülés tekintetében bronzérmesek vagyunk. A hazai felső vezetők között körülbelül 20, a középvezetők között pedig 40 százalék a nők aránya - becsülik a szakemberek.
A hazai társadalom, illetve üzleti élet kevésbé konvencionális, mint általában a nyugat-európai országoké, így lehetséges, hogy a munkaerő-piaci érvényesülés vizsgálatakor Magyarország a harmadik helyre került. A magyar nők kreativitása, munkához való hozzáállása, minőségorientáltsága és precizitása teszi alkalmassá őket a vezetői posztokra, ahol főleg a marketing és a pénzügy területén jók a karrierépítési lehetőségeik.
