Vitézy Dávid vasárnap Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnökének nyilatkozatára reagálva az MTI-nek. kifejtette: Várszegi Gyula a BKK igazgatósági elnökeként még támogatta az első tender kiírását, azóta változott a véleménye, amióta a BKV-nál tölti be ugyanazt a posztot. Vitézy Dávid kiemelte: a BKV vezérigazgatója is elmondta neki, hogy Várszegi Gyula a magánvéleményét, és nem a BKV hivatalos álláspontját ismertette, hisz ilyen tartalmú döntéseket a BKV-t vezető testület nem hozott.
A BKK vezérigazgatója leszögezte: amennyiben a BKV maga szerzett volna be új buszokat – amire ma nincs forrása, és nem is hitelképes – akkor körülbelül egymilliárd forinttal került volna többe, mint a szolgáltatói buszok éves üzemeltetése. Hozzátette: a külsős buszok a "nullára leírt", régi Ikarusoknál drágábban üzemelnek, de a régi járműveket felújítás nélkül nem lehet forgalomban tartani már rövid távon sem. Jelenleg a BKV-nak 230 busza áll üzemképtelenül – tette hozzá –, s ha nem tesznek semmit, az lehet, hogy olcsóbbnak tűnik, de akkor "jövő karácsonyra 330 busz fog állni, az emberek pedig állhatnak a megállóban a kimaradó járatokra várva". Ez szakmailag vállalhatatlan út, Budapestnek szüksége van új buszokra.
Vitézy Dávid megfogalmazása szerint érthető okból a BKV-nál sokan az eddigi rendszer fennmaradásában érdekeltek. A társaság mindig elmondta, hogy hány tízmilliárd forintra van szüksége, és gyakorlatilag nem lehetett számon kérni sem az utasok, sem a főváros részéről a cserében nyújtott szolgáltatást – emelte ki.
Hangsúlyozta: a magánszolgáltatói buszok bevonásával lesz összehasonlítási alap mind költségszinten, mind a járatkimaradásokra vonatkozóan. Az utóbbi kapcsán megjegyezte: a BKV járművei "százszámra" robbannak le, miközben más szolgáltatóknál 0,3 százalékos a járatkimaradási arány. A vezérigazgató kulcskérdésnek nevezte, hogy ha a 150 szolgáltatói busz bármelyike nem indul el, akkor azt nem kell közpénzből kifizetni, míg a BKV-nál azt is finanszírozni kellett.
Megjegyezte: "nem budapesti találmány" az a modell, miszerint egyes vonalakat külső szolgáltatók üzemeltetnek, a tarifákat és a menetrendet pedig a város határozza meg. Példaként említette Londont, Stockholmot és Helsinkit, ahol minimális, vagy nincs is fővárosi tulajdonú busz, míg Varsóban és Bécsben egyre bővül a magánszolgáltatók aránya. Előzőleg Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke arról nyilatkozott az MTI-nek, hogy álláspontja szerint súlyos kockázatokkal járnak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) busztenderei, és amíg nem rendeződnek a finanszírozási kérdések, nem támogat semmilyen kiszervezést. Úgy vélte: miután továbbra sem biztosított a BKV finanszírozása, minden egyes tender egyre rosszabb helyzetbe hozza a társaságot.
MTI
