Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti az Európai Bizottság 2050-ig szóló "Energia Útitervének" legfontosabb célkitűzése, amely szerint a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság fokozásán keresztül vezet az út. Előnyei miatt a célok eléréséhez megkerülhetetlen lesz a kapcsolt energiatermelés.
A kapcsolt energiatermelés a megújuló energiaforrások felhasználásával, az ipari hőtermelés dekarbonizációjával, a lokális térhódítással, a technológiai fejlődéssel a hálózati veszteségek csökkentésével járulhat hozzá a célok megvalósulásához.
A jelentés felvázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek alapján a kapcsolt energiatermelés az európai energetikai rendszer egyik legfontosabb elemévé válhat.
A jelentés készítői arra számítanak, hogy kevés alaperőmű, ugyanakkor sok megújuló alapú szabályozható elem lesz az európai villamosenergia-rendszerben. A folyamatosan termelő kapacitások jelenlegi 79 százalékos aránya 50 százalék alá esik, és helyét a nap- és szélenergia foglalja el. Ebben a rendszerben jelentős szerepe lesz a gazdaságosan üzemeltethető és gyorsan indítható egységeknek. Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke úgy véli, nem véletlenül szánnak kiemelt szerepet a belföldi energiarendszer fejlesztésében a decentralizált, hőtermelésre is képes áramtermelőknek, azaz a kapcsolt erőműveknek. Hozzáfűzte: a fűtést és hűtést egy rendszerben kezelni képes - trigenerációs megoldások (villamosenergia-termelés és fűtés/hűtés egy egységben történő biztosítása) elterjedése várható Magyarországon is.
Európai viszonylatban - a COGEN Europe jelentése szerint - az ipari hőenergia igény már 2030-ra a jelenlegi 3.200 petajoule-ról várhatóan 4.200-4.300 petajoule-ra nő. Az igények növekedése mellett emelkednek a költségek is többek között a szén-dioxid-kvóta miatt, s mindez a takarékos megoldások felé tereli a gazdasági szereplőket.
Ezeknek a kihívásoknak a kapcsoltenergia-termelők csak a "zöldüléssel" felelhet meg. A várakozások szerint 2050-ben már nem használnak se szenet, se kőolajat a kapcsolt energiatermelésben. Bercsi Gábor megjegyezte, hogy Szarvason már biogáz a tüzelőanyaga a kapcsolt termelésnek, Pécsett pedig hamarosan biomassza lesz.
A jelentés beszámol arról, hogy a legfrissebb felmérések Dániában - a jelenlegi 10 százalékkal szemben - már mintegy 25 százalékos megtakarításról szólnak, de Magyarországon is 15-20 százalék között mozog az energiamegtakarítás mértéke. Ez jelentős kibocsátás-csökkentéssel, és így költségmegtakarítással jár.
MTI
