Megszűnik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és helyette létrejön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi tanács - jelentette be pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kormány szerint az érdekegyeztetés jelenlegi rendszere nem hatékony, emellett drága is, ezért kell megreformálni. Az új modellben az államnak csak közvetítő szerepe lesz, a civil szervezetekre, a szakszervezetekre és a munkaadói szövetségekre bízza a megegyezést, viszont az új testületnek csak véleményalkotási és javaslattételi jogköre lesz.
Tíz év alatt tizenötször annyi támogatás
Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti központi konzultációk országos érdekegyeztető fóruma. A testület megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket. Az OÉT-nek jelenleg nincs elfogadott alapszabálya és ügyrendje - hangsúlyozza a minisztérium háttéranyaga.
Az OÉT-en belül a munkavállalói oldalt a hat legnagyobb szakszervezet képviseli: a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Liga Szakszervezetek, az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés (ÉSZT), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A munkáltatói oldalt a kilenc legnagyobb szakmai szövetség alkotja a tárgyalásokon, mellettük a kormány volt a harmadik fél.
A fenti szervezetek pályázati formában jutottak állami támogatáshoz, melynek mértéke tavaly összesen 1,75 milliárd forint volt, ami fele-fele arányban oszlott meg a munkavállalói és a munkaadói szervezetek között. Az összeg 2001 óta több mint a tizenötszörösére emelkedett, tíz évvel ezelőtt 110 millió forintot kaptak az OÉT-en résztvevő szervezetek.
"Az érdekegyeztetés rendszerére szükség van, de a jelenleginél sokkal hatékonyabb keretek között kell azt működtetni. Napjainkban gyakorlat, hogy az érdekképviseletek elsősorban a kormányzattól várják az érdekeik megfelelő érvényre juttatását, miközben a konszenzusra való törekvés nem érvényesül teljes mértékben" - olvasható az NGM háttéranyagában.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF) jelenleg egymás mellett, egymással párhuzamosan működik, sok témában átfedésben. Míg az OÉT nem kellő költséghatékonysággal, egy szűk társadalmi réteget képviselve, addig a GSZT és a GEF ugyan szélesebb kérdéskörökben, ám felhatalmazás nélkül működik napjainkban is.
A felállítandó testület küldetése a gazdaság és a társadalom átfogó fejlődését érintő országos ügyek és az ezekben kialakítandó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatása, a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az ehhez illeszkedő szociális modell kidolgozásának és megvalósításának előmozdítása a szervezett civil társadalom, a gazdasági szféra és a tudomány, valamint a külön törvényben meghatározott (történelmi egyházak) képviselőinek bevonásával, az Európai Unió gyakorlatát is figyelembe véve - olvasható a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Testülettel kapcsolatban.
A létrejövő testületben résztvevők olyan, önkéntes alapon szerveződő, egymástól független, autonóm, ugyanakkor legitim szervezeti formákban létező, a társadalom széles rétegeit képviselő szereplők, akik egymással partnerségben közös álláspont kialakításra törekednek. Így a munkavállalói és a munkaadói szervezetek mellett civil szervezeteket, és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselőit is bevonják a munkába. Fontos változás, hogy a jövőben a kormány csak résztvevő lesz a tárgyalásokon, a szervezetekre bízza majd a megegyezést a tervek szerint.
"Ez a legsötétebb Balkán"
Az OÉT átalakítása már szóba került, azonban a jelenlegi konkrét javaslatról semmilyen egyeztetés nem történt a kormánnyal - mondták el az mfor.hu kérdésére szakszervezeti vezetők, akik finoman szólva is "kiakadtak" a tervek hallatán.
"Ez nem átalakítás, mivel a kormány erőszakkal döntött, az átalakítás pedig egyeztetést feltételez" - mondta feldúltan Varga László, a SZEF elnöke. Hozzátette: ami jelenleg Magyarországon folyik, az "a legsötétebb Balkán", az elmúlt egy évben a kormány rendkívül antidemokratikus rendszert épített ki.
Varga szerint a kormány azzal is félrevezeti a közvéleményt, hogy a szakszervezetek állami támogatást kaptak, ez ugyanis nem igaz, hiszen pályázati forrásból jutottak pénzhez, amivel szigorúan el kellett számolniuk. Ezek a pályázati források az utóbbi időszakban elapadtak - tette hozzá.
Csak szűkszavúan kommentálta az mfor.hu kérdésére a terveket Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. "Hivatalos értesítést még nem kaptunk az átalakításról, de így elsőre borzasztóan hangzik" - mondta a szakszervezeti vezető.
Beke Károly
mfor.hu
