4p

Komoly következményekkel járhat, ha a jövőben a tagországok nem akarnak az euróövezet tagjai lenni.

Hiába tiltakozik a magyar és lengyel kormány a többsebességes Európa gondolta ellen, épp ők tehetők felelőssé azért, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Unió perifériájára szorul - írta a Politico véleménycikkében. A brüsszeli hírportálon megjelent írás szerint a két kormányfő a jogállamiság elleni támadásokkal, a közös menekültpolitikával kapcsolatos kompromisszumképtelenséggel és az euró bevezetésének elvetésével bebetonozta a két ország helyét az EU magján kívül.

A két kormányfő közös álláspontjában kifejtette: nem akarunk két sebességes Európában élni, nem helyes ugyanis a régiót jobbakra és rosszabbakra felosztani.

A cikk szerint a legnagyobb kérdés a közös monetáris politika, az euróövezet, ez ugyanis az EU legfontosabb politikai projektje, így a blokk integrációs erőfeszítéseinek középpontjában áll. Hozzátették: az euróövezetből való kimaradás, valamint a migrációra, menedékjogra vonatkozó elővigyázatosság természetesen legitim politikai választás kérdése, ez azonban következményekkel jár.

Egyre magányosabb hely lesz Magyarország

A 2012-óta bevezetett Európai Stabilitási Mechanizmus, az új költségvetési paktum, a megerősített gazdaságpolitikai koordináció és az Európai Központi Bank megnövelt irányító szerepe máris teljesen átformálta az euróövezet működését – írják. Az Egyesült Királyság az EU második legnagyobb gazdasága – a Brxitet követően a periféria sokkal kevésbé fog vonzónak tűnni, ráadásul egyre és egyre magányosabb, kényelmetlenebb hellyé fog válni.

A szerzők ellenpéldaként Bulgáriát említik, ami – bár az EU legszegényebb országa – máris minden kritériumát teljesíti az euróövezeti csatlakozásnak, Szófia pedig júliusban már tárgyalásokat kezdett az uniós miniszterekkel a felvétellel kapcsolatban a folyamat megindításával kapcsolatban. Az eddigi kritériumokon túl is megvizsgálnák a bolgár gazdaságot, amelynek egyik eleme a bankrendszer sokktűrő képességét tesztelnék.

Orbán elszigetelt országa

Bulgária ezen felül ígéretet tett ez európai együttműködési és ellenőrzési mechanizmus által megszabott reformok végrehajtására – nehezen elképzelhető azonban, hogy Budapest és Varsó hasonló viselkedést mutatna jelenlegi politikai rendszere mellett – írják a szerzők. A bolgárokon kívül ráadásul Románia és Horvátország is olyan terveket fogalmaztak meg, amelyek felgyorsítanák a csatlakozást a következő években.

A jogállamiság elleni támadásaik és a menekültpolitika ügyében való hajthatatlanságuk miatt Magyarország és Lengyelország olyan fokú elszigeteltségtől szenved, amelyre nem volt példa a 2004-es EU-csatlakozásuk óta. A Brüsszeltől való távolság pedig csak nőni fog, ahogyan egyre több újonnan csatlakozott tagország bevezeti az eurót – írják a cikkben. Hozzátették: Magyarország esetén az elszigeteltség része annak, hogy Orbán szándékosan közeledik a Putyin-féle autoritáriánizmushoz, illetve hogy az országnak mélyülnek az autoriter rezsimekhez fűződő kapcsolatai.

A helyzet Lengyelországban még tragikusabb, ahol a kormányzó Jog és Igazságosság mandátuma sokkal gyengébb a Fideszénél. Méreténél fogva Lengyelország sokkal nagyobb hatással lenne az eurózónára, mint Magyarország vagy Csehország - emelték ki a véleménycikkben.

Mi a baj az euróval?

Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék tagja, korábbi országgyűlési és európai parlamenti képviselő korábban a Közgazdász-vándorgyűlésen beszélt előadásában arról: az euró sokkal több, mint fizetőeszköz: egy szimbóluma az együttműködésnek, az EU múltjának és jövőjének. A legnagyobb probléma vele az, hogy a pénzügyi és reálgazdasági ciklusokat sosem sikerült összehangolni.

A másik gond, hogy az eurózóna 19 államának versenyképessége jelentősen eltér egymástól, és érdemben sosem tettek semmit annak érdekében, hogy ezeket az eltéréseket mérsékeljék. Ez a legfőbb oka, hogy a válság során Görögország és Németország illetve Franciaország között ilyen mély ellentétek alakulhattak ki.  Harmadrészt a gazdasági ciklusok megfelelő kezelése érdekében valamilyen fiskális mozgástérre lenne szükség, ami viszont az eurózónában nincsen meg - tette hozzá.

Pelczné szerint a maastrichti kritériumrendszerről mostanra bebizonyosodott, hogy nem érte el a célját, főként azért, mert a kritériumrendszer csak önmagukban vizsgálja az országokat. Nem mérik az egyes országok pénzügyi ciklusainak harmonizáltságát, nem határozzák meg, mennyire kell közelíteni a gazdasági szerkezeteknek egymáshoz, hogy a közös monetáris politika megvalósításához.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!