2018. január 18. 14:13

Nemzetközi viszonylatban továbbra is a legmagasabbak között van a magyar ingatlanok drágulása. Az országon belül ugynakkor komoly különbségek adódhatnak.

Az Eurostat ma megjelent adatai szerint hazánk 27 vizsgált európai ország között az 5. helyen áll az inflációval korrigált éves reál lakásár változásában 2017. III. negyedévében – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében. 2016 hasonló időszakához képest nálunk 7,7 százalékkal voltak drágábbak a lakóingatlanok. Az élen Írország áll 11,4 százalékkal, és hazánknál még Csehország, Portugália és Hollandia drágult nagyobb mértékben. Olaszország az egyetlen, ahol éves szinten olcsóbbak lettek az ingatlanok; itt 2 százalékos csökkenést mutatnak az adatok.

Magyarországon a vizsgált időszakot megelőző 2017. II. negyedévhez képest 3 százalék volt a drágulás, s ezzel is az ötödik helyen állunk. Az élen Írország után Románia áll 10 százalék körüli drágulással három hónap alatt! Amivel Európa élén állunk viszont az az, hogy 2015-höz képest a 2017. III. negyedévi index nálunk mutatja a 27 ország között a legmeredekebb drágulást: szűk két év alatt 24,6 százalékkal kellett többet fizetnünk a lakóingatlanokért, az infláció levonása után. Mögöttünk a rangsorban Írország, Románia és Csehország következnek.

Természetesen az országos átlagok elfedik a régiós szinten megmutatkozó nagy különbségeket. "Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe 2017-ben bizonyos fokú területi ár-kiegyenlítődést mutat a megyék között. Az év első három negyedévének adatai szerint ugyanis az árváltozás alapján az élén az amúgy az átlagár-sorrend második harmadának végén lévő három dunántúli megye, Zala, Tolna és Baranya állnak 18-20 százalékos drágulással egy év alatt" – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

"A fővárosinál is jobban, 15 százalékot meghaladó mértékben az előbb említettek mellett még Csongrád és Veszprém megyék átlagára nőtt. Érdekes, hogy a legdrágább megyék közül Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az áremelkedési sorrend utolsó negyedében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt már kisebb lehetőség van" – teszi hozzá Valkó.

A már 2015 óta tartó éves országos kétszámjegyű reálár-növekedés 2017 egészében is maradt 10 százalék feletti. Idén 10 százalék körüli lehet a drágulás mértéke, középtávon ugyanakkor lassabb bővülési ütem várható, s az általános gazdasági bővülés szintjét veheti fel az árak változása.

mfor.hu