Mibe érdemes most pénzt fektetni kapják meg az egyébként is szokásos kérdést mind gyakrabban a pénzügyekhez konyítók, legyenek professzionális banki vagy befektetési szakemberek, vagy lelkes amatőrök. Az ilyen kérdésre aztán megannyi válasz jöhet, főleg ha valakit nem kötnek az etikai és jogi szabályok. Mindig van ugyanis olyan, akinek egy ismerőse jókor szállt be valamilyen befektetésbe, és – a mostani nullás kamatkörnyezethez képest – szép hozamot ért el.
Lakást kell venni, hangzik sokak szájából az adekvátnak tűnő válasz. Ha azonban visszakérdez a befektetési tanácsot váró, hogy hol, és mekkora lakás, ennek milyen költségei, ráfordításai vannak, és milyen hozamot lehet vele elérni, akkor könnyen elakadhat a beszélgetés. Hasonló a helyzet, amikor olyan varázsszavak hagyják el (az önjelölt) tanácsadók száját, minthogy a „tőzsde most a tuti”, esetleg megtoldva logikus magyarázattal is, mely szerint ha nulla körül vannak a kamatok, akkor az emberek kevesebb pénzt takarítanak meg és többet költenek, ergó a vállalatoknak nagyobb lesz a bevétele, és a részvényárak is felfele mennek. Az okfejtés alapesetben igaz is lehet, ám a részvénypiacon elérhető eszközökre megannyi dolog hat a kamatszinten kívül, amely miatt az ilyen befektetés korántsem biztos, hogy olyan eredménnyel jár, mint amit a pénzének helyet kereső illető vár.
Van, aki óvatosságra inti ilyenkor a tanácsot kérőket, és inflációhoz kötött állampapírokat (PMÁK) ajánlanak vételre, amelyek valóban biztonságosak, de az elmúlt időszakok alacsony inflációja még hosszú évekig meghatározza kamatát. Ezen túl persze számos egyéb magyarázattal is találkozhatunk, legyen szó devizáról, árupiaci termékről (például arany), netán műkincsbefektetésről, amelyek mögött lehetnek logikus érvek és sikeres befektetői történetek is. Ugyanakkor számos olyan történet is van, amikor valaki ilyen befektetéseken a pénze egy jelentős részét rövid időn belül elbukta.
Akkor mi a tuti?
De akkor mibe fektessük a pénzünket, tehetjük fel ismét a kérdést. Amire az őszinte, de nem szeretem válasz, hogy „attól függ”. A befektetések előtt (!!) mindig mérlegelni kell a lehetőségeinket és a céljainkat. Más stratégiát érdemes választani, ha például nyugdíjcélú megtakarítást tervezünk, amely esetében még akár évtizedekig halmozódhat a pénzünk, és megint mást kell tenni, ha a nyaralásra félretett pénzzel szeretnénk a következő hónapokban valamit kezdeni. Tehát mindenképpen a befektetés várható felhasználásáig hátralévő idő függvényében kell kiválasztani az ehhez megfelelő eszközt!
Hasonlóan fontos alapszabály, hogy a hozamok és a kockázatok között összefüggés van, így például egy állampapíron általában biztos, de alacsony hozamot érhetünk el, míg például egy részvénybefektetésen akár nagyobb nyereség vagy veszteség is lehet. Sokat segíthet ugyanakkor, ha a befektetéseink során többféle eszközbe fektetünk pénzt, úgymond diverzifikálunk.Hiszen így egy olyan „befektetési kosarat”, vagy szakszóval portfóliót állíthatunk össze, ahol a különböző kockázatú eszközöknek köszönhetően kezelhető lesz a rizikó mértéke, míg a nyereségünk várhatóan meghaladhatja egy kockázatmentes befektetését. A pénzünk ilyen módon való befektetését vagyonkezelésnek hívhatjuk.
A köztudatban úgy él, hogy a vagyonkezelés alapfeltétele - ahogy az a nevében is benne van - a vagyon, ami sokaknak több tízmillióval kezdődik. Ez az esetek egy részében valóban igaz, más részében viszont nem, hiszen akinek például ingatlana van, az már egy kisebb pesti lakás esetén is legalább 10-20 millió forintos vagyonnal rendelkezik. Más kérdés, hogy az ő portfoliója korántsem nevezhető diverzifikáltnak, hiszen a megtakarítása nagy része egyetlen vagyonelemben testesül meg. Egy saját tulajdonú lakás persze ugyanúgy lehet jó és rossz befektetés is, a lényeg, hogy érdemes a javainkat komplex módon szemlélni.
A rendelkezésre álló szabad pénzeszközök használata során tehát érdemes megnézni, hogy milyen tárgyakban, ingó vagy ingatlanban fekszik a vagyonunk, és ezt is mérlegelve dönteni a befektetéseinkről. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy akár már milliós nagyságrendű összegek esetén is vannak olyan lehetőségek (például befektetési alapok), amelyeknek köszönhetően diverzifikált és szakszerűen kezelt lehet a vagyonunk.
Jövő csütörtökön vagyonkezelési sorozatunk második részében a tipikus befektetési formákat, a koncentrált befektetésket és azok veszélyeit tekintjük át, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló viszonylag kevés információból milyen következtetéseket lehet levonni.
mfor.hu
