Jóllehet 2018 elején újra nőtt a volatilitás a részvénypiacon, a kötvénypiac gyengén reagált a piaci eseményekre. És miközben az Egyesült Államokban az állampapírok hozama nőtt, a bóvli kötvények árfolyamai alig változtak az év elejéhez képest. Sokan azt jósolták, hogy hamarosan a bóvli kötvények hozamaiban is érezhető változások lesznek, de ez a mai napig nem történt meg, állítja a Saxo Bank szakértője, Althea Spinozzi.
Láttunk már ilyet: a Tesla tavalyi 1,8 milliárd dolláros kibocsátását 5,3 százalékos hozam mellett vették, de amikor a Moody’s B3-ra minősítette le a Teslát, komoly átárazást szenvedtek a befektetők (amit tetéztek a Model 3 gyártási kapacitásával kapcsolatos problémák is), és jelenleg a 2025. évi lejáratú kötvények 7 százalékos hozammal forognak.
De úgy néz ki, hogy a piac nem akar tanulni a korábbi hibákból, és kevesen veszik tudomásul, hogy változnak a körülmények. A magas hozamú kötvények piacán, és ez igaz a részvénypiacra is, még mindig döntő hatással vannak a központi bankok retorikája. A központi bankok üzenete leegyszerűsítve az, hogy ha rosszul mennek a dolgok, akkor a központi bankok helyre teszik azokat. És amíg a központi bankok fogják a kezüket, addig a befektetők sem érzik a kockázatokat. Valami nagyobb eseménynek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy meginduljanak az eladások a kötvénypiacon.
Az, hogy az amerikai állampapírok hozama elérte a 3 százalékot, nem volt elég sokkoló, a 4 százalékos szint viszont várhatóan nagy változást hozna a tőkeintenzív társaságok és a feltörekvő piacok szegmensében. De az egyelőre még messze lévő 4 százalékos hozamon kívül is van mitől tartaniuk a magas hozamú kötvények tulajdonosainak, és az egyik legfőbb ilyen fenyegetés a dollár jelentős erősödése, mert ez jelentősen növelné azoknak a cégeknek és országoknak a tőkeköltségeit, amelyek dollárban vannak eladósodva. Az adósságok leértékelődése akár gyors ütemű is lehet, és akkor a magas hozamú kötvények tulajdonosainak igen kevés mozgástere lesz egy olyan piacon, ahol a fundamentumok sem kedveznek nekik.
