2p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Gyorsulni fog a tartozásállomány apadása.

A Magyar Nemzeti Bank frissítette az államháztartás pénzügyi számláit bemutató statisztikáját, ebből kiderül, hogy idén június végén már kevesebb mint 2800 milliárd forint tartozást tartottak nyilván a nyugdíjpénztári átlépések miatt. Pontosan 2787,8 milliárd forint szerepel ezen a soron.

De hová tűnt a megtakarítás?
De hová tűnt a megtakarítás?

Lapunk sokat foglalkozott a témával (legutóbb ebben a cikkben), bemutatva, hogy bár a magánnyugdíjpénztári rendszer tulajdonképpen 2011 óta vegetál - akkor léptek vissza mintegy 2,8 millióan az állami rendszerbe a pénztártagok közül - de a pénztári számlákon felhalmozott vagyon elszámolása azóta sem zárult le. Papíron legalábbis nem, mert a tényleges vagyon elment adósságcsökkentésre, vállalati tulajdonrészek vásárlására.

Statisztikailag azonban még foglalkozni kell ezzel a vagyontömeggel, az Európai Unió metodikája miatt - szokta magyarázni az MNB, hogy ez a tétel miért bukkan fel rendre a negyedéves elszámolásokban. Tapasztalatok szerint negyedévről negyedévre mintegy 5 milliárd forinttal apad a nyilvántartott tartozás, aminek az oka, hogy folyamatosan vonulnak nyugdíjba a volt pénztártagok, és ilyenkor kerül sor a rájuk jutó vagyon statisztikai alapú kivezetésére. A jövőben várhatóan intenzívebb lesz a tartozásállomány csökkenése, mert egyre többen vonulnak nyugdíjba.

A pénztárak működésének ellehetetlenítése - alig pár intézmény maradt talpon az intézkedés után - mögött az a politikai szándék volt felfedezhető, hogy a mintegy 3000 milliárd forintot vissza kell terelni az állami ellátórendszerbe, mert eredendően oda tartozik. Az más kérdés, hogy az ígéretek ellenére végül ez a vagyon nem került át a visszalépők számláira; utóbb ezt azzal magyarázták, hogy az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nem is lehet értelmezni egy ilyen konstrukciót.

Mindazonáltal a Fidesz-kormány ma már azon az állásponton van, hogy mégis erősíteni kellene az öngondoskodást. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László például azt javasolta a közelmúltban, hogy a dolgozók fizetésének egy részét direkten irányítsák át megtakarításokba, így tartalékolva az aktív évek utáni időszakra. Ezt az ötletet a Pénzügyminisztérium elvetette, de érzékelhető mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank részéről az igyekezet, hogy minél aktívabban propagálják az öngöndoskodást.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!