Még a kifejezetten kapitalista angolszász világban is jól láthatóan igen komoly baloldali/szocialista, gyakran kapitalizmus- és globalizációkritikus erők tűntek fel, akiknek jó esélyük van akár már a következő választásokon is diadalmaskodni. Eddig a világ csak a jobboldali populisták térnyerését látta, és sokan borzadtak el ettől, de szerintem még hátravan a baloldali populista-szocialista erők térnyerése. Ez sokkal kedvezőtlenebb lenne a tőzsdéknek, mint a jobboldali populisták, hiszen valószínűsíthető, hogy a profitráta terhére a bérhányadot növelnék. Olyan intézkedések jöhetnek például szóba, mint a munkástanácsok beleszólása a vállalatirányításba, a vállalati nyereség vagy osztalék egy részének kötelező szétosztása a dolgozók között, a túl nagy cégek feldarabolása, a bizonyos méret feletti cégekbe kormányzati igazgatósági tagok kötelező delegálása, magas bérminimumok előírása, fizetett szabadságok emelése, munkaórák számának csökkentése, államosítások, stb.
A nemzetközi folyamatok fényében meglepő, hogy Magyarországon nem látszik valódi - komoly támogatottsággal rendelkező - igazi, harcos baloldali párt, miközben Angliában ott van Jeremy Corbyn (Venezuela nagy barátja!) a parlamenti győzelemre is esélyes Munkáspárt élén, vagy ott van Bernie Sanders az USA-ban, illetve en bloc a Demokrata párt balszárnya.
Ha Marx nem is így képzelte, könnyen lehet, hogy a következő években - szembemenve az elmúlt évtizedekkel, amikor középre húztak a fejlett országok pártjai - most a globalizáció veszteseinek szavazataira rámenve előjönnek a jobboldali-nacionalista-populisták után a baloldali antikapitalisták. Ha így lesz, az nagyon nem lesz jó a pénz és tőkepiacoknak - ezt nem nehéz megjósolni...
