A Szigetvári Viktor politológus - korábbi helyettes államtitkár, az MSZP 2010-es kampányfőnöke - és Tordai Csaba alkotmányjogász jegyezte írás emlékeztet arra, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény adósságplafont vezet be, kimondva, hogy az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely nem vezet az államadósság mértékének növekedéséhez. Emellett a büdzsé végrehajtásakor is érvényesíti az adósságplafont, rögzítve, nem vehető fel olyan kölcsön, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya az előző évihez képest növekedne. Az új alkotmány e szabályok alól békeidőben csak a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén ad felhatalmazást.
A Bajnai-alapítvány ugyanakkor rámutat, hogy ha az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett előrejelzései igaznak bizonyulnak, a kormány sem jövőre, sem 2013-ban nem tartja be az általa alkotott adósságplafont, mivel az idei 75,9 százalékos államadósság 2012-ben 76,5 százalékra, 2013-ban pedig 76,7 százalékra emelkedik GDP-arányosan, miközben a gazdaság, ha szerény mértékben is, de nő.
Az alapítvány szerint ha a brüsszeli előrejelzés igazolódik, a kormány négy lehetőség közül választhat. Az első, hogy költségvetési kiigazítást hajt végre, ami azonban tovább rontaná a GDP növekedését, ezzel újabb államadósságarány-csökkentést téve szükségessé. Kiigazítás híján - szól a második lehetőség - 2012-ben eljöhet az a pillanat, amikor külső forrás bevonásával nem lesz törvényesen finanszírozható az államháztartási hiány egy része. "A technikai csőd bekövetkezését ekkor csak a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett kormányzati betétek felhasználásával tudja jogszerűen elkerülni az ország" - írják.
Harmadik lehetőségként azt hozzák fel, hogy a kormány megalapozatlan számokkal fogadja el a büdzsét, ez azonban álláspontjuk szerint tovább rontaná a költségvetési politikai hitelességét. A negyedik lehetőség - olvasható a Haza és Haladás elemzésében - az alaptörvény nyílt megsértése, de a szerzőpáros ezt is kockázatosnak ítéli, mivel az alaptörvénnyel ellentétes kölcsönszerződés semmis, ami elbizonytalaníthatja a finanszírozókat.
A Bajnai-alapítvány véleménye, hogy bár helye van az államadósságra vonatkozó szabályoknak az alkotmányban, ezek kialakításakor óvatosság és józanság szükséges. "Egy rosszul megfogalmazott mondat könnyen vezethet akár az ország kormányozhatatlanságához is. A világgazdasági válság újabb hullámának küszöbén állva egyszerűen nevetséges lenne, ha az államadósság-arány 0,6 százalékos emelkedése pusztán a jogi szabályozás voluntarizmusa miatt technikai államcsődöt eredményezne" - fogalmaznak.
Mint írják, talán nem késő, hogy a kormánytöbbség korrigálja a hibáját, és pontosabban alakítsa ki a felelős költségvetési politika alkotmánybeli szabályait. "Félünk, ehelyett a szómágiához fog folyamodni a kormányzat, és az alaptörvény módosítása nélkül, pusztán a szavak megerőszakolásával rendezi majd a helyzetet. Ez viszont a jövőre nézve teremt majd olyan precedenst, ami alapvetően megkérdőjelezi az alkotmányba foglalt költségvetési szabályok komolyan vehetőségét" - áll a Haza és Haladás Alapítvány írásában. Ez arra is kitér, hogy noha "szavakban a kormányzat szinte mániákusan lép fel az államadóssággal szemben", addig a jelenlegi költségvetési politikának nincs tartós államadósság-csökkentő hatása.
MTI
