A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2011. második negyedévében 1,5 százalékkal nőtt (a naptárhatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye az év első felében 2 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 1,9 százalékkal bővült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva stagnált a bruttó hazai termék.
Bár a mostani még csak az első gyorsbecslés a magyar gazdaságról, azt szinte teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy továbbra is az export húzza a növekedés, míg a belső fogyasztás talpra állása egyelőre várat magára.
A második negyedév részadataiból annyit már tudunk, hogy a külkereskedelem a három hónap alatt összesen 1,8 milliárd eurós többletet produkált szemben az első negyedév 2,1 milliárdjával. Itt tehát máris fellelhető a csökkenés jelentős része. Emellett a belső fogyasztásra egyelőre csak a kiskereskedelmi forgalom adatai ismertek, melyek továbbra sem mutatnak túl biztató képet. Áprilisban év/év alapon 1,2 százalékkal csökkent a forgalom, ezt követte májusban egy 0,7 százalékos növekedés, míg a júniusi adat egyelőre nem ismert. Az első negyedévben januárban és februárban minimális növekedés volt megfigyelhető a kiskereskedelemben év/év alapon, majd márciusban jött egy 0,9 százalékos visszaesés. Az eddigi adataok alapján tehát ezen a területen sem számíthattunk javulásra.
A keresleti oldal másik két eleméről, a kormányzati kiadásokról és a beruházásokról nem közöl havi adatokat a KSH, ezért ott legfeljebb feltételezésekkel lehet élni. A Széll Kálmán Terv kiadáscsökkentő intézkedései miatt valószínűleg a kormányzati kiadások nem növekedtek számottevően a második negyedévben, míg a beruházásokat illetően legfeljebb az építőipari termelés adataiból lehet következtetni. Ez alapján pedig szintén nem volt sok okunk bizakodásra, hiszen az áprilisi 6 százalékos év/év alapú visszaesést ugyan májusban egy 5,5 százalékos növekedés követte, azonban a legfrissebb adatok júniusra ismét 5,4 százalékos visszaesést mutattak. Az első negyedévben még lényegesen kisebb volt a kilengés az építőiparban, hiszen a januári 1,2 százalékos visszaesést 1,6 százalékos bővülés, majd 3,2 százalékos újabb csökkenés követte.
Éves összehasonlításban a mostaninál rosszabb adat legutóbb egy évvel ezelőtt jelent meg, a tavalyi második negyedévben 0,8 százalékos volt a növekedés. Negyedéves összehasonlításban stagnálásra 2009. harmadik negyedéve óta nem volt példa.
A kormány hivatalosan továbbra is kitart idén a 3 százalékos növekedési cél mellett, ugyanakkor az elemzők többsége ma már sokkal reálisabbnak tart egy 2 százalék körüli növekedést, sőt sokak szerint azt sem biztos, hogy elérjük. A GDP-növekedés elsősorban a költségvetésre lehet negatív hatással, hiszen visszafogottabb növekedés mellett nehezebb tartani a hiánycélt. Az idei évet a nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt nem fenyegeti ez a veszély, jövőre azonban egyre több a kétség a 2,9 százalékos hiánycél tarthatóságát illetően.
A fentiekből az látszik, hogy az első két negyedév átlagban 2 százalékos növekedése után nagyot kellene ahhoz javulni, hogy a hivatalos kormányzati célt elérjük, ha pedig a gazdaság további lassulását hozza az év második fele, akkor az egész évet tekintve a 2 százalékos bővülés is veszélybe kerülhet.
A hazai növekedési adatok ugyan kiábrándítóak, azonban a reggel megjelent, a várakozásokat mélyen alulmúló német növekedési adatok fényében kevésbé tűnnek meglepőnek. Az eddig megismert hazai adatok alapján az ipari termelés növekedése erőteljesen lefékeződött, negyedéves alapon némileg vissza is esett. Az építőipar kibocsátása továbbra is meredeken csökken. Mindezeket a mezőgazdaság idei várhatón jó eredménye sem tudja kompenzálni. A szolgáltatások területén a kiskereskedelem stagnálása látható, míg a belső kereslet hiányában a szolgáltatások a turizmus kivételével inkább enyhén mérséklődhettek. A felhasználási oldalon a külső kereslet jelentősen mérséklődött, ennek ellenére a nettó export növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív lehetett. A háztartások fogyasztása stagnálhatott, illetve hibahatáron belül csökkenhetett, míg a beruházások a jelentős számú és egyes esetekben óriás méretű feldolgozóipari beruházások ellenére sem növekedhettek - emeli ki az adattal kapcsolatban Suppan Gergely.
A Takarékbank elemzője szerint a rövidtávú kilátásokat jelentősen rontja, hogy a külső konjunktúra meredek mérséklődése várható, miközben a szárnyaló svájci frank a még növekedésnek sem indult fogyasztást foghatja vissza a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése ellenére is. Így nem várható a gazdaság gyorsulása a következő negyedévekben sem, azonban a negyedik negyedévben bázis- és naptárhatások miatt kisebb gyorsulás lehetséges. A jövő évi növekedési kilátásokat csupán a kecskeméti Mercedes gyár üzembe helyezése, illetve az Audi és Opel beruházásai húzhatják, miközben a fogyasztás a kormány intézkedései miatt továbbra sem gyorsulhat. "A növekedési előrejelzéseinket jelentősen mérsékeltük, az idén a GDP növekedése aligha haladja meg a 2 százalékot, míg jövőre ennél valamivel magasabb lehet" - véli az elemző.
Beke Károly
mfor.hu
