- A hiánycél módosítása azért tűnik kissé meglepőnek, mivel elemzők szerint a már elfogadott megszorítások és adóemelések után az eredeti, 2,9 százalékos hiánycél tartható lenne. Ha ez így van, akkor miért lehetett fontos 3,9 százalékra emelni azt?
- Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a tervek szerint 4,5 százalékra ugrana az infláció, ami szintén többletbevételt okozhat a költségvetésnek. A hiánycél emelése annak a jele, hogy a kormányzat érzi, nem lesz túl hosszú az élete. Nagy nyomás alatt lesz majd a Bajnai-kabinet a közelgő önkormányzati választások és a parlamenti választások miatt is, amelyet most már egyre kevesebben várnak 2010-re - a politikai osztály tagjai és a piaci szereplők egyre inkább októbert emlegetnek. Ilyen körülmények között pedig nem árt egy kis tartalék ugyebár; jó, ha van néhány százmilliárd, aminek elköltése nem okoz gondot.
- Tehát egy választási költségvetés megalapozása történik?
- Ezt kicsit túlzás választási költségvetésnek nevezni, hiszen most nem arról van szó, hogy szórják a pénzt az emberek közzé. Inkább csak arról beszélhetünk, hogy ezt-azt majd kivesznek a megszorításokból vagy valamilyen módon visszaadnak. Mivel most a gazdaság recessziós pályán van, ezért a választási költségvetés fogalmát is másképp kell értelmezni.
Ilyen tekintetben a kormány biztosra akar játszani. Egyrészt nagyobb visszaesést tervez a reálisnál, és majd ha mégis kisebb lesz a recesszió, akkor úgy állítja be, hogy ez az "ő hősies munkájának köszönhető." Továbbá nagyobb deficitet tervez be, ami ha megvalósul, akkor senki sem mondhatja, hogy túllépték a határokat. Igaz, hogy ez elkerülhető lett volna, de ez nem számít, a kormány arra fog hivatkozni, hogy ők "előre megmondták." Akárhogy is lesz, a felelősséget mindenesetre elhárították - jó előre lefedezik magukat, hogy ne kelljen elvinniük a balhét.
- Visszakanyarodva a makropályára, nekem a 4,5 százalékos infláció alultervezettnek tűnik.
- Egy hat százalékkal visszaeső gazdaságban deflációnak kellene lennie, ezért a 4,5 százalék sem annyira alacsony. Ez akkor lenne egy jó adat, ha nem mínusz, hanem plusz hat százalékos növekedés lenne. Az infláció így is túl magas, és ha elképzeljük, hogy a magyar gazdaságban valamilyen csoda folytán négy százalékos növekedés következik be mondjuk 2012-ben, az ennél jóval magasabb inflációt valószínűsít. Ha recesszióban nem megy le az infláció, akkor kérdem én, mitől menne le pozitív növekedés mellett?
- Tehát a magyar gazdaság strukturális problémái semmivel sem lettek kisebbek?
- Ez így van, ami nagy baj. Azt szokták mondani, a válságnak az a haszna, hogy a politikai osztály rájön arra, valamit csinálni kell. Most az a haszon is elmarad, hogy a válság hatására kihullik a piacról az életképtelen, és ha majd jön a fellendülés, akkor már a jól működő szervezetek indulnak versenybe. Jelenleg változatlan szerkezetbe húzódunk össze, ami legalább akkora baj, mint maga a visszaesés.
- Oszkó Péter pénzügyminiszter az adó- és járulékcsökkentést szokta hosszú távú reformlépésként emlegetni.
- Majd, ha lesz ilyen, akkor annak nagyon fogunk örülni. Ami eddig történt, arról idáig mindenki azt nyilatkozta, hogy "csak az irányt mutatják". Ilyen típusú hozzászólások olvashatók egyébként a kormányzati anyagokban is.
- Júliustól öt százalékos járulékcsökkentés lesz. Ez sem hatásos lépés?
- Erről még nem tudjuk, hogy milyen határig megy el, és egyébként sem túlzottan erőteljes lépés. De ami az ingatlanadó kapcsán kialakult, arra Vámosi Nagy Szabolcs (az Ernst & Young adószakértője, az APEH volt elnökhelyettese - a szerk.) azt mondta, hogy bohózat. Egyébként a közterhek átrendezésébe akkor lenne érdemes belefogni, ha az országnak több éves költségvetési pályája lenne. Ezt pedig az eurócsatlakozáshoz kellene mellérendelni, és ekkor kialakítható lenne egy világos kiadásmérséklés. Csak ennek a részeként képzelhető el megalapozott adócsökkentés.
- Tehát akkor úgy véli, hogy a Bajnai-program célja nem más, mint egy októberi választás megalapozása?
- Igen, a fő cél, hogy a választásokig a kormány valamiféle pénzügyi egyensúlyt fel tudjon mutatni. Az összes, ezen túlmutató kijelentés az általánosság szintjén mozog, és nem vehető komolyan.
Varga M István
Menedzsment Fórum
