4p

Úgy, hogy egy éve nem tudni, lesz-e IMF-megállapodás, a kormány nem beszél a jegybankkal, és három hónapra előre nem lehet látni, nem lehet a befektetői bizalmat sem megerősíteni - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egy hétfői konferencián. Mfor.hu-tudósítás.

Nem lehet így munkahelyeket teremteni

A vállalkozói hangulatot javító intézkedések mellett vannak negatív lépések is -  mondta  Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.  "Azt mondták: csökken az adók száma, ám ez növekedett 2010-hez képest, de nemcsak a számuk, hanem azok mértéke is emelkedett. Azt gondolom, ahol az adók száma jelentősen növekszik, nehéz elképzelni, hogy az adminisztrációs terhek csökkentek volna" - emlékeztet Dávid Ferenc. Ráadásul a bérkompenzáció már önmagában olyan teher volt, amibe a kisvállalkozások zöme belerokkant. Úgy nem vették igénybe az ehhez rendelkezésre álló 20 milliárd forintos keretet, hogy közel 20 százalékkal emelkedtek a minimálbérek. Ennek oka pedig az volt, hogy a kompenzáció megközelíthetetlen volt számukra a szakember szerint.

Dávid Ferenc szerint, ha nincs beruházás, nincs beruházási hitel, akkor nem lehet azt várni, hogy új munkahelyek jönnek majd létre. "Vannak még olyan intézkedések, melyek egy tollvonással megszűntethetőek lennének". Ilyen versenykorlátozó lépésként említette a szakember plázastopot, ami nem is a kereskedők, sokkal inkább az építőipar szempontjából rossz dolog.

Sarkalatos pont, hogy a vállalkozások miért tennének bármit is akár foglalkoztatási akár beruházási szempontból, ha gyakorlatilag három hónapra előre nem lehet előre látni. A VOSZ elnöke szerint nehéz bizalmat erősíteni egy olyan országban, ahol egy éve nem tudjuk, lesz-e IMF-megállapodás vagy sem, ami rendkívüli módon érdekli mind a hazai, mind a külföldi befektetőket. "Eszement dolog az is, hogy a jegybank és a kormány nincs beszélőviszonyban egymással, és még finoman fogalmaztam. Így, hogy lehet erősíteni a befektetői bizalmat, így milyen foglalkoztatási képességjavulásról beszélhetünk?" - tette fel a költői kérdést a szakember.

Dávid Ferenc a jelent nehezítő tényezőként említette például azt a 400 ezer pénztárgépet érintő kormánydöntést is, melyet nem egyeztettek az érintettekkel. Hasonlóan elmaradt a párbeszéd a társadalombiztosítási járulékplafon eltörlésével kapcsolatban is. "Mindezek mellett október táján már tudni kellene azt is, hogy a bérkompenzáció, a munkahelyvédelmi akcióterv, a minimálbér-emelés hogyan hat majd egymásra. Kérdés, hogy az egyelőre ismeretlen mértékű minimálbér-emelés vajon a munkahelyvédelmi akcióterv kedvező hatását milyen mértékben veti vissza".

"Van egy ígéret miszerint őszre elkészül egy beruházási fejlesztési program, amiről egyelőre nem sokat tudunk. Ha a kormány idén ősszel nem tesz pozitív előremozdulást az uniós pénzek kifizetése terén, az az ország tragédiája lehet" - hangsúlyozza. Majd hozzátette: a pénzintézetekkel folytatott harcot is jó lenne abba hagyni, hogy beszélőviszony lenne a pénzvilág és a kormány között.

A kormánynak nem kell több munkahelyet teremtenie

A szakemberek szerint nemcsak területi egyenlőtlenségek vannak a munkaerőpiacon, de nemzetgazdasági ágazatonként is mutatkoznak eltérések. Kiemelték például a mezőgazdaságot, ahol a fejlődő technológia mellett erősíteni kellene azokat a kultúrákat, melyek élőmunkaigényesek.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFÉOSZ-COOP Szövetség elnöke szerint a vállalkozóknak az élőmunkára rakódó terhek miatt már a minimálbéres foglalkoztatás is nagy terhet jelent. Azt viszont, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv milyen hatással lesz a kereskedelmi szektorra, nem tudta megmondani. A területi különbségek felszámolásával kapcsolatban szó van a differenciált minimálbérről is: "nem örülök neki" - hangsúlyozta Zs.Szőke Zoltán.

A legtöbb ember a kis- és középvállalkozásoknál van foglalkoztatva, éppen ezért a szakember szerint rájuk kell fókuszálni, hiszen ha a több mint 800 ezer mikro- és kisvállalkozás tudna még egy embert foglalkoztatni, sokkal előrébb lennénk - mondta Zs. Szőke.

Az ÁFÉOSZ-COOP elnöke szerint nem arra van szükség hogy a kormány több munkahelyet teremtsen. Sokkal inkább adókedvezményeken, jogszabályokon kellene változtatni, hogy segítsék a munkahelyteremtő, bővülő vállalkozásokat.

A területi különbségek kiegyenlítését segítő lépéseket Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke osztotta meg a hallgatósággal. Szerinte elsősorban is kiemelkedő kedvezményeket kellene adni azoknak a vállalkozásoknak, akik a nagy munkanélküliséggel érintett területeket célozzák meg. Emellett szükség lenne a falusi gazdaságok felélénkítésére, a falusi turizmus fellendítésére az osztrák modell nyomán, a zöldgazdaság fejlesztésére is.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!