A bizottság a devizahitelezés kialakulásáról, sajátosságairól hallgatta meg a PSZÁF és az NGM képviselőjének tájékoztatóját, az MNB és a Bankszövetség nem képviseltette magát.
Kolozsi Sándor, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy ellenőrzéseik során javuló helyzettel találkoztak, de volt példa szankcionálható pénzintézeti magatartásra is. Elsősorban tájékoztatási, összehasonlíthatósági hiányokat állapítottak meg. Kérdésre válaszolva pedig kifejtette, hogy 2007 és 2010 között a PSZÁF számos körlevélben, tájékoztatóban, ajánlásban hívta fel a pénzintézetek figyelmét arra, hogy ne ösztönözzék túlzottan a hitelfelvételt és felelősen járjanak el az ügyfelekkel. Damm Andrea bankjogász ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a PSZÁF gyakorlatilag eszköztelen volt ezekben az időkben. A banki hitel pedig ugyanolyan piaci termék, mint a gyermekjáték, ezért a felügyeletnek jogosítványt kellene biztosítani arra, hogy a veszélyes termékeket egyszerűen betiltsa - fejtette ki.
Úgy vélte, nem mond igazat az, aki szerint a hétfőn bejelentett országvédelmi akcióterv egyes elemei megrendíthetik a bankrendszert. A bankok óriási tőketartalékkal kell, hogy rendelkezzenek és mögöttük tőkeerős anyabankok állnak - mondta. Hozzátette: a kormányfő az akcióterv ismertetésekor egyértelműen kifejtette, hogy az OTP és az FHB mögött a magyar állam áll, és ez véleménye szerint jelzi a kormány elkötelezettségét a szükséges tőke pótlására.
Palotai Dániel, az NGM makrogazdasági főosztályának vezetője a devizahitelezés miatti makro- és mikro szintű kockázatokra hívta fel a figyelmet és ismertette az eddig, a devizahitelesek védelme érdekében meghozott intézkedésekről. Elmondta: 2011-ben 6-6,5 ezer milliárd forintra tehető hitelállomány 75 százaléka devizaalapú, ennek 63 százaléka lakáscélú. A 90 napon túli késedelembe esett szerződés száma mára több mint 142 ezer, és ennek több mint 80 százaléka devizaalapú. Az összes késedelmes tartozás összege 745 milliárd forint, amely mögött több mint 90 ezer lakóingatlan áll.
Morvay György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) elnöke is arra hívta fel a figyelmet, jóllehet a hatályos jogszabályoknak megfeleltek a szerződések, a választott megoldások nem voltak minden esetben etikusak, és gyakran ellenkeztek a fogyasztók érdekeivel. Példaként említette a devizában felszámolt kezelési költséget és feltette a kérdést: vajon a svájci frank árfolyamának elszabadulásakor a magyar banki alkalmazott bére is megugrott-e, és ezért nőtt-e annyival a kezelési költség.
Damm Andrea úgy vélte, hogy a devizaalapú hitelezés olyan előre nem látható, kalkulálhatatlan helyzetet teremtett, amely kizárta, hogy a jogszabályban foglaltaknak minden esetben meg tudjanak felelni a bankok, például a THM számításánál. Megjegyezte azt is, ilyen bizonytalan jogviszony közjegyzői okiratba foglalását nem lehetett volna elrendelni. Ebben ugyanis az ügyfél minden jogáról lemondott a bankkal szemben, a pénzintézetnek így az ügyféllel szemben soha, semmiben nem kellett elszámolnia.
Ertsey Katalin (LMP) az országvédelmi akcióterv kapcsán is az egyeztetésre szólította fel a kormányt. Feltette a kérdést: együttműködő, felelős partnerséghez vezet-e a kormány eljárása, vagy egyfajta adok-kapok a bankszektor és a kabinet között. Emlékeztetett rá: a hétfőn bejelentett intézkedések mindegyike szerepelt már korábbi szakértői, vagy ellenzéki javaslatokban.
Fejér Andor (Fidesz) felvetette, hogy a PSZÁF vizsgálja meg, valóban vettek-e fel svájci frank hitelt a bankok, vagy ez csak papíron létezik, és etikailag kifogásolhatónak nevezte a kezelési költség százalékos megállapítását is.
Zsigó Róbert (Fidesz) a bizottság alelnöke pedig azt firtatta, történtek-e érdemi intézkedések 2007-2010 között, illetve születtek-e olyan javaslatok, amelyek a fogyasztókon segítettek volna.
Második napirendi pontként a bizottsági tagok 4:12 arányban leszavazták, hogy albizottságot hozzanak létre a devizaalapú hitelezés helyzetének áttekintésére. Zsigó Róbert (Fidesz) alelnök jelezte, azért nem támogatják a javaslatot, mert az Országgyűlésben hamarosan eseti bizottság alakul ezzel a céllal.
MTI
