Évek óta téma hazánkban egy pozitív adóslista létrehozása, a támogatók szerint így a bankoknak könnyebb dolguk lenne a hitelbírálatnál, az ügyfelek pedig kisebb kockázati költségek mellett juthatnának kölcsönhöz. Az adatvédelmi biztos azonban már tavaly szeptemberben úgy nyialtkozott az mfor.hu kérdésére, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben elképzelhetetlennek tartja egy ilyen lista létrehozását. Jóri András továbbra is tartja magát ehhez, azaz valószínűleg hiába próbálkozik a CRIF a lista létrehozásával.
Minden hitelünk és adósságunk egy helyen
A pozitív adóslista lényege az lenne, hogy az ügyfelek minden hitelét, lízingjét, hitelkártyáját egy helyre gyűjtené össze. Így nem csak azok szerepelnének egy listán ("BAR-lista"), akik nem fizetik adósságukat, hanem azok is, akik rendesen törlesztenek. "Egy ilyen lista segítségével a hitelfelvevők könnyebben és gyorsabban jutnának hitelhez. Jelenleg csak negatív információk állnak rendelkezésre, így a bankok nem látnak teljes képet az ügyfelekről" - mondta el a keddi sajtótájékoztatón Enrico Lodi, a CRIF Credit Bureau Services ügyvezető igazgatója.
A CRIF elképzelései szerint már áprilistól elindulhatna a rendszer, az adatszolgáltatás pedig önkéntes lenne, azaz mindenkinek írásos hozzájárulás formájában kellene nyilatkoznia arról, hogy beleegyezik adatainak kezelésébe. "Szeretnénk hozzájárulni a magyar hitelpiac fellendüléséhez, célunk, hogy átláthatóbbá, egyszerűbbé és igazságosabbá tegyük a pénzügyi intézmények és az ügyfelek közti kapcsolatot" - emelte ki Enrico Lodi.
A cég tervei szerint a lista pozitív és negatív információkat is tartalmazna, így például a tartozás összegét, illetve a visszafizetés időpontját. Ezeket az adatokat a rendszer öt évig tárolná, emellett a hiteligénylésnél megadott adatokat is három hónapig megőriznék, így a szakemberek szerint elkerülhető lenne az ügyfelek túlzott eladósodása.
A pozitív adóslistára olyan magánszemélyek és cégek kerülhetnének fel, melyek a hiteligénylés benyújtásakor aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy az adatbázisban tárolhatják adataikat. A tervek szerint a rendszer havonta folyamatosan frissülne, illetve évente egyszer az ügyfelek ingyenesen kérhetnék adataik módosítását vagy törlését.
"Lehetőség van arra, hogy később ezt a listát a közüzemi szolgáltatók és a telefontársasáégok listáival vonjuk össze, így azok az adósságok is bekerülhetnének a rendszerbe" - mondta el Harald Herschl, a CRIF Zrt. ügyvezető igazgatója.
Évek óta tervezik
A keddi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a CRIF még 2006-ban kezdte vizsgálni egy esetleges pozitív adóslista létrehozásának lehetőségét a magyar piacon. A cég 2008-ban kért engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF), amit tavaly szeptemberben meg is kapott.
"A lista a mai naptól készen áll a működésre. Néhány bankkal már sikerült is megállapodni, azonban ezeknek a cégeknek a nevét várhatóan csak áprilisban hozzuk nyilvánosságra" - hangsúlyozta Harald Herschl, a CRIF Zrt. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint egy pozitív adóslista ismeretében a bankok az esetek 95 százalékában meg tudják gyorsítani a hitelkérelmek elbírálását.
A CRIF több országban is működtet hasonló rendszert, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pozitív lista létrehozása után több ügyfél kap hitelt, ezzel pedig a gazdaság növekedéséhez is hozzájárulnak.
Az ombudsmannak nem tetszik
Egy pozitív adóslista elkészítésének gondolata már tavaly ősszel is felvetődött, akkor az adatvédelmi biztos úgy nyilatkozott az mfor.hu kérdésére, hogy elképzelhetetlennek tartja egy hasonló adatbázis létrehozását. "Az a baj, hogy a gazdasági szereplők általában úgy nyilatkoznak ezekről a kérdésekről, hogy előtte nem veszik figyelembe a jogi oldalát" - mondta akkor Jóri András.
A CRIF keddi sajtótájékoztatója után ismét megkerestük az ombudsmant, hogy véleményét kérjük a készülő pozitív adóslistáról. Jóri Andrásnak elsősorban az említett önkéntességgel kapcsolatban vannak aggályai: "A bankok olyan erőfölényben vannak, hogy ez kérdésessé teszi, hogy az önkéntesség valóban megvalósul-e. Ezt fogom vizsgálni". Az ombudsman hozzátette, hogy ha úgy találja, hogy az önkéntesség nem működik, akkor közigazgatási jogkörénél fogva megtilthatja a cégnek a tevékenységet.
Jóri András kérdésünkre elmondta: a CRIF Zrt. képviselői is jártak nála megbeszélésen, mielőtt bejelentették a rendszer elindítását, őt azonban továbbra sem sikerült meggyőzni a pozitív adóslista szükségességéről. "A pozitív adóslista javaslatát több parlamenti bizottság is tárgyalta, ott a szakemberek igyekeztek közérdekeket felsorolni a lista mellett, ezeket azonban én rendre meg tudtam cáfolni" - hangsúlyozta az ombudsman.
Az adatvédelmi biztos azt is kiemelte, hogy szerinte az adóslistával kapcsolatos vitát vissza kéne terelni a parlament elé, ezért a választások után mindent meg is tesz majd ennek érdekében. Ha ezek a viták nem a parlamentben dőlnek el, hanem a gazdasági szereplők döntik el őket, az az ombudsman szerint az állam gyengeségét mutatja. "Hosszasan tanulmányoztam a nemzetközi szakirodalmat, én biztos vagyok a véleményemben a pozitív adóslistával kapcsolatban" - tette hozzá Jóri.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
