Míg a végrehajtó szerv 132,7 milliárd euróra tett javaslatot, a tagállamok a lengyel elnökség hétfői bejelentése szerint csupán 129 milliárdra emelnék az idei 126,5 milliárdos plafont. Az összes kiadás így az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,98 százalékát érné el. A növekedés megfelel az infláció éves mértékének, tehát gyakorlatilag a kiadások idei szinten történő befagyasztását jelentené.
A csak feltételesen jövőre folyósítandó, de előirányzott kifizetéseket is magában foglaló bővebb büdzsé, a kötelezettségvállalások szintjén a tagállamok 146,2 milliárd eurót javasolnak, szemben a bizottság 147,4 milliárdos javaslatával szemben.
A jövő évi büdzséről még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodni. Az uniós intézményrendszerben változásokat hozó Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépett új szabályok értelmében a költségvetés egyetlen szavazással is jóváhagyható az ősz folyamán.
A tanács azt is jelezte, hogy a javaslathoz képest legjelentősebb mértékben önnön kiadásait kívánja megkurtítani: az ideihez képest 5,5 százalékos csökkenést szeretne elérni. Emellett azonban levágtak a bizottság javaslatából a felzárkóztatási (kohéziós) kiadásoknál, az agrárbüdzsénél és az uniós ügynökségek jelentős részének kiadásainál is.
A témáról kiadott brüsszeli közleményből az is kiderül, hogy a tagállamok nincsenek teljes összhangban. Hat tagország (Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia), többségükben úgynevezett nettó befizetők, a végül elfogadott közös pozíciós tervezet ellen voksoltak.
A tanácsi javaslat is igazolja, hogy az uniós intézmények és tagországok között már folyik a pozíciókeresés a 2014-2020 közötti, hosszú távú költségvetés kidolgozásához. Az éves büdzsék körüli viták mostantól arról is szólnak, hogy a döntéshozatali folyamat egyes résztvevői minél jobb alkuhelyzetet alakítsanak ki a maguk számára. Az EU legkésőbb jövőre szeretne megállapodni a hétéves költségvetésről is.
MTI