Ön 40 és 44 év közötti és van felsőfokú végzettsége? Akkor a legszerencsésebbek közé tartozik, mert igen jó eséllyel talál magának munkát.
Honnan tudjuk ezt? Hát a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A KSH ma közzétette a 2017-es magyarországi foglalkoztatási és munkaerőpiaci adatokat. Ebből pedig az derül ki, hogy 2017 októbere és decembere között a 40-44 éves korcsoport foglalkoztatási rátája volt a legmagasabb: 88,6 százalékos. Körükben is az egyetemi, főiskolai papírral rendelkezőknek voltak a legjobbak az esélyeik az elhelyezkedésre: ezt bizonyítja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 84,3 százalékos rátája, ami a legmagasabb az egyébb végzettséghez mérve.
Abban természetesen semmi meglepő nincs, hogy az aktív korosztály gerincét adó korcsoportok - a 35-től 54 évesig bezárólag 80 százalék feletti mutatókkal rendelkeznek - lehetnek a legbiztosabbak abban, hogy kapnak munkát (figyelembe véve, hogy a negyvenesek könnyebben helyezkednek el, mint az ötvenesek). Szaktudásuk nem kopott meg - ráadásul ők még könnyebben tudják frissíteni ismereteiket -, ugyanakkor már kellő tapasztalattal rendelkeznek, ami fontos szempont a munkaadó szempontjából.
A legrosszabb helyzetben a karrierjük kezdetén és végén járók vannak. A pályakezdők, tehát a 20-24 évesek zömükben még iskolába járnak. Ezzel is magyarázható az alacsony, 49,8 százalékos foglalkoztatási rátájuk, no meg a munkáltatók óvatosságával, akik a béreken ugyan "nyerni" akarnak, ám nem hagyhatják figyelmen kívül az előbb már említett tapasztalati tényezőket sem.
Az 55-59 évesek, vagyis a nyugdíjhoz közeledők kilátásai sem túl jók (72,3 százalékos a foglalkoztatási rátájuk). Általánosságban elmondható róluk, hogy a tudásuk már nem korszerű, alkalmazkodási képességük is megkopott, és a munkavégzés dinamikájában is eltérnek a fiatalabb korosztályoktól.
A 15-19 éves, illetve a 60-64 éves korosztályról érdemes külön szólni. Őket nem vettük figyelembe az előbbi összehasonlításban, például azért, mert a munkaerőpiaci jelenlétük nem magától értetődő: a fiatalok ebben a korban jellemzően még iskolába járnak, az idősek pedig folyamatosan mennek nyugdíjba. Bár utóbbiaknál a nyugdíjas szövetkezetek elindulása hozhat fordulatot.
De ha mindenképpen a végleteket szeretnék bemutatni, akkor kijelenthetjük, hogy a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező, 15-19 év közötti munkakeresők esélyei a legrosszabbak. A foglalkoztatási ráta ebben a korosztályban 5,6 százalék, ha ehhez pedig hozzátesszük, hogy a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági rátája 39,2 százalék volt tavaly az utolsó negyedévben (emlékezzünk, hogy a felsőfokúaknál ugyanez a mutató 84,3 százalék volt), akkor beláthatjuk, hogy miért az ő helyzetük a leginkább reménytelen.
Baka F. Zoltán
mfor.hu