A Morgan Stanley londoni elemzői közölték: tudomásuk szerint a magyar bankok az átváltáshoz novemberben beszerzett jegybanki eurólikviditást azonnal átváltották svájci frankra, ami azt jelenti, hogy nem éri őket érdemi veszteség.
A ház szerint Lengyelországban a helyzet "bonyolultabb". A lengyel háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állománya hozzávetőleg 38 milliárd eurónak felel meg - ez az éves lengyel GDP-érték 8 százaléka -, és a Morgan Stanley becslése szerint ennek körülbelül 80 százaléka svájci frankban denominált hitel.
Így a frank meredek erősödését nyilvánvalóan megsínyli a lengyel fogyasztás.
Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy Lengyelországban ezek a hitelek a CHF-Liborhoz - a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcéljához, vagyis a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamathoz - vannak kötve, és ez nyújt valamelyes kamatkönnyebbséget.
Az SNB csütörtöki döntése alapján ennek az irányadó kamatnak a sávja mostantól mínusz 1,25 százalék és mínusz 0,25 között ingadozhat az eddigi mínusz 0,75 százalék és 0,25 százalék közötti sáv helyett.
Mindemellett a lengyel bankrendszerben a nem teljesítő kinnlevőségek rátája az egyszámjegyű sáv alján van, vagyis sokkal kisebb, mint Magyarországon, így a lengyel bankok eszközminőségi problémái meg sem közelítik a magyar bankokéit - hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.
A ház mindezek alapján megállapítja, hogy a svájci frank erősödése - bár a lengyel pénzügyi rendszer kiindulási pontja jobb - a lengyel gazdaságot a makromutatók szempontjából nagyobb mértékben sújthatja, mint a magyar gazdaságot.
MTI
