Kedden kezdődött a parlamentben annak a törvényjavaslatnak az általános vitája, melynek értelmében a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a kormány tervei szerint. A javaslathoz elemzést készített a Költségvetési Tanács annak várható hatásairól a költségvetésre és a magyar gazdaságra.
Évi 40 milliárd az ára
"A javaslat közvetlenül érinti az öregségi nyugdíjakra fordított kiadásokat, közvetve pedig hatással van (a foglalkoztatás változásán keresztül) a személyi jövedelemadó- és járulékbevételekre, valamint (a fogyasztás változásán keresztül) a fogyasztási típusú adóbevételekre" - olvasható a KT elemzésében.
A teljes hatást az öregségi nyugdíjkiadások dominálják. Az előrejelzés szerint 2011-ben 11 milliárddal többet kell majd nyugdíjra fordítani, ha elfogadják a képviselők a törvényt, a közvetett hatások pedig további 0,6 milliárdot tesznek majd ki. Az összes hatás 2012-ben 22 milliárdra, 2013-ban pedig 36,1 milliárdra emelkedik. 2014-ben a becslés szerint már 39,7 milliárd forintos negatív hatása lesz a költségvetésre annak, ha a nők 40 év munka után nyugdíjba mehetnek.
A javaslat a 40 év jogosultsági időn, mint általános feltételen túl megköveteli, hogy ebből legalább 32 évet kereső – vagy azzal azonosnak tekintett – tevékenység tegyen ki. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kereső tevékenységgel azonos megítélés alá eső tevékenységeket és időtartamokat meghatározza. A becslés készítésekor elérhető, jogszabályban nem rögzített információk alapján a jogosultsági időbe a felsőfokú tanulmányok és a szakképzés ideje nem értendő bele.
Jövőre 9000-en élhetnek vele
A Költségvetési Tanács azt is megvizsgálta, mennyivel nő a nyugdíjasok száma a törvény hatására. A becslések szerint 2011-ben 9100 nő veheti igénybe a korkedvezmények nyugdíj lehetőségét, ez a szám 2014-ig fokozatosan emelkedik 23 700-ra.
"Fontos megjegyezni, hogy a fenti létszámok csak a javaslat hatásait mutatják be, azaz a 2012-es létszámnövekedés például a 2012-ben a javaslat miatti új nyugdíjmegállapításokat tartalmazza, valamint a 2011-ben a javaslat okán nyugdíjazottak közül azokat, akik még 2012-ben sem vonulhattak volna nyugdíjba a jelenlegi javaslat hiányában" - szögezi le a Tanács elemzése.
Csökkenti a gazdasági növekedést
"Az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát; csökkenti a munka kínálatát. A munkakínálat csökkenése azonban nem egy az egyben jelent foglalkoztatottság csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására" - hangsúlyozza az elemzés. A KT modellszámításai szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság csökkenést az első évben.
A KT szerint a munkakínálat csökkenése „feszesebbé” teszi a munkapiacot, a munkaadók hajlandóak valamelyest magasabb bruttó béreket is fizetni, hiszen munkaerőt megtartani azért is jobban megéri, mert később nagyobb költséggel lehet munkavállalókat felvenni új pozíciókra. A megdráguló munkaköltségek alacsonyabb munkakereslethez is vezetnek. Ez pedig valamelyest csökkenti a GDP-t és mérsékli az inflációs nyomást. A GDP növekedésre gyakorolt negatív hatás 2011-2014 között 0,1 százalékra tehető, a versenyszféra foglakoztatottság növekedése is 0,1 százalékkal lassul 2014-ig. A fogyasztás növekedése azonban alig változik, hiszen a bruttó bérek emelkedése többé-kevésbé ellensúlyozza az alacsonyabb foglalkoztatottság miatti rendelkezésre álló jövedelem csökkenést.
A nemzetgazdasági bértömeg csökkenése miatt a személyi jövedelemadóból (lakosság befizetései) és a járulékokból származó bevételek néhány milliárd forinttal csökkennek az alappályához képest, a GDP növekedési ütemének kis visszaesése pedig a gazdálkodó szervezetek befizetéseit is némiképp csökkenti. A fogyasztáshoz kapcsolt adók lényegében szinten maradnak. A külső kiadások területén a munkanélküliség csökkenése a passzív ellátások kis csökkenéséhez vezet. Összesen a közvetett hatások eredménye 2011-ben még 1 milliárd forintnál kevesebb lesz, a következő években pedig 3-4 milliárd forintos egyenlegromlás jelentkezik.
Beke Károly
mfor.hu