4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Jövőre 11 milliárd forintba, 2014-ben viszont már közel 40 milliárdba kerül majd az, ha a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek - olvasható a Költségvetési Tanács kedden megjelent elemzésében. A lépés a magyar gazdaság növekedésére is hatással lehet, a becslések szerint 0,1 százalékkal csökkenti évente a GDP-t. Mfor.hu-háttér.

Kedden kezdődött a parlamentben annak a törvényjavaslatnak az általános vitája, melynek értelmében a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a kormány tervei szerint. A javaslathoz elemzést készített a Költségvetési Tanács annak várható hatásairól a költségvetésre és a magyar gazdaságra.

Évi 40 milliárd az ára

"A javaslat közvetlenül érinti az öregségi nyugdíjakra fordított kiadásokat, közvetve pedig hatással van (a foglalkoztatás változásán keresztül) a személyi jövedelemadó- és járulékbevételekre, valamint (a fogyasztás változásán keresztül) a fogyasztási típusú adóbevételekre" - olvasható a KT elemzésében.

A teljes hatást az öregségi nyugdíjkiadások dominálják. Az előrejelzés szerint 2011-ben 11 milliárddal többet kell majd nyugdíjra fordítani, ha elfogadják a képviselők a törvényt, a közvetett hatások pedig további 0,6 milliárdot tesznek majd ki. Az összes hatás 2012-ben 22 milliárdra, 2013-ban pedig 36,1 milliárdra emelkedik. 2014-ben a becslés szerint már 39,7 milliárd forintos negatív hatása lesz a költségvetésre annak, ha a nők 40 év munka után nyugdíjba mehetnek.

A javaslat a 40 év jogosultsági időn, mint általános feltételen túl megköveteli, hogy ebből legalább 32 évet kereső – vagy azzal azonosnak tekintett – tevékenység tegyen ki. A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy a kereső tevékenységgel azonos megítélés alá eső tevékenységeket és időtartamokat meghatározza. A becslés készítésekor elérhető, jogszabályban nem rögzített információk alapján a jogosultsági időbe a felsőfokú tanulmányok és a szakképzés ideje nem értendő bele.

Jövőre 9000-en élhetnek vele

A Költségvetési Tanács azt is megvizsgálta, mennyivel nő a nyugdíjasok száma a törvény hatására. A becslések szerint 2011-ben 9100 nő veheti igénybe a korkedvezmények nyugdíj lehetőségét, ez a szám 2014-ig fokozatosan emelkedik 23 700-ra.

"Fontos megjegyezni, hogy a fenti létszámok csak a javaslat hatásait mutatják be, azaz a 2012-es létszámnövekedés például a 2012-ben a javaslat miatti új nyugdíjmegállapításokat tartalmazza, valamint a 2011-ben a javaslat okán nyugdíjazottak közül azokat, akik még 2012-ben sem vonulhattak volna nyugdíjba a jelenlegi javaslat hiányában" - szögezi le a Tanács elemzése.

Csökkenti a gazdasági növekedést

"Az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát; csökkenti a munka kínálatát. A munkakínálat csökkenése azonban nem egy az egyben jelent foglalkoztatottság csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására" - hangsúlyozza az elemzés. A KT modellszámításai szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság csökkenést az első évben.

A KT szerint a munkakínálat csökkenése „feszesebbé” teszi a munkapiacot, a munkaadók hajlandóak valamelyest magasabb bruttó béreket is fizetni, hiszen munkaerőt megtartani azért is jobban megéri, mert később nagyobb költséggel lehet munkavállalókat felvenni új pozíciókra. A megdráguló munkaköltségek alacsonyabb munkakereslethez is vezetnek. Ez pedig valamelyest csökkenti a GDP-t és mérsékli az inflációs nyomást. A GDP növekedésre gyakorolt negatív hatás 2011-2014 között 0,1 százalékra tehető, a versenyszféra foglakoztatottság növekedése is 0,1 százalékkal lassul 2014-ig. A fogyasztás növekedése azonban alig változik, hiszen a bruttó bérek emelkedése többé-kevésbé ellensúlyozza az alacsonyabb foglalkoztatottság miatti rendelkezésre álló jövedelem csökkenést.

A nemzetgazdasági bértömeg csökkenése miatt a személyi jövedelemadóból (lakosság befizetései) és a járulékokból származó bevételek néhány milliárd forinttal csökkennek az alappályához képest, a GDP növekedési ütemének kis visszaesése pedig a gazdálkodó szervezetek befizetéseit is némiképp csökkenti. A fogyasztáshoz kapcsolt adók lényegében szinten maradnak. A külső kiadások területén a munkanélküliség csökkenése a passzív ellátások kis csökkenéséhez vezet. Összesen a közvetett hatások eredménye 2011-ben még 1 milliárd forintnál kevesebb lesz, a következő években pedig 3-4 milliárd forintos egyenlegromlás jelentkezik.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!