Egy évtized hibáiért fizetünk
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a magyar bankrendszer jövőre nehéz év elé néz. A kereskedelmi bankok 2009-ben a magyar gazdaság számára nem a megoldást, hanem a problémát jelentik majd, mert kevés forrással fognak rendelkezni, és azt is külföldről szerzik majd be.
A bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Joint Venture Szövetség budapesti üzleti vacsoráján kifejtette: a nagy külföldi befektetők elsősorban azért tartják Magyarországot kockázatos befektetési terepnek, mert az 1998-2008 közötti időszak felhalmozott problémái, a meg nem valósított strukturális átalakítások miatt a magyar államadósság magas szintet ért el nemzetközi összehasonlításban.
Felcsuti szerint a magyar kereskedelmi bankrendszer eszközeinek 75-80 százaléka kifejezetten erős nyugat-európai és amerikai hitelintézetek kezében van. "Ha Magyarországon egy leánybank csődbe megy, akkor annak anyabankja ment csődbe. Elképzelhetetlen, hogy egy külföldi kézben lévő magyar bank úgy menjen csődbe, hogy a tulajdonos csoporttal nincs gond" - emelte ki Felcsuti Péter.
A Bankszövetség vezetőjének véleményét ismerve némi meglepetést kelthet, hogy a magyar pénzügyi kormányzat a múlt héten felvett hitelcsomag egy részét, nevezetesen a Világbank által adott 1,3 milliárd dollárt a bankrendszer megerősítésére kívánja fordítani. Veres János pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban pénteken kijelentette, hogy a magyar bankok nem érintettek olyan veszteségekben, mint amilyeneket a nyugat-európai, illetve tengerentúli bankok elszenvedtek. Ezért a Világbank-hitel felhasználását célzó törvény egy olyan lépéssorozat részének tekinthető, amely helyreállítja a bizalmat a hazai pénzügyi rendszerben.
Elképzelhető, hogy csak a bankközi piac likviditását elősegítő lépésről lenne szó, vagy pedig feltőkésítésre használnák fel a pénzt. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy csak két bank jöhet szóba: az OTP és az FHB, hiszen a többi nagyobb bank külföldi anyavállalat kezében van.
Csányi: kevesebb a pénzünk hitelekre
Az OTP esetében már a válság kirobbanásakor felmerült az állami segítség gondolata, amit akkor Csányi Sándor, a bank vezérigazgatója kategorikusan visszautasított. Egy televíziós interjúban ugyanakkor elmondta, hogy továbbra is rendelkeznek a hitelezéshez szükséges forrásokkal. "Van pénzünk hitelekre, de kevesebb, mint korábban volt" – mondta az elnök-vezérigazgató.
A banknál azóta sem álltak le a devizahitelezés egyik formájával sem, bár a feltételeket szigorították. A hitelek összege korábban elérhette a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80-85 százalékát, ezt most hatvan százalék alatti szintre csökkentették. A kamatok is emelkedtek a banknál. Csányi Sándor utalt arra is, hogy a betéti kamatokat is növelik. "A bankpiacon nagy a harc a betétekért" - fűzte hozzá.
Adóslista készülne
Ezzel egyidejűleg az igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) megteremtését célzó törvényjavaslatot az országgyűlésnek. "A központi hitelinformációs rendszerről" címet viselő tervezet nem a hitelintézeti törvényt (Hpt) módosítja, hanem önálló törvény, amelybe beemelték a jelenleg hatályos szabályozást is - a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, természetes személyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket -, kiegészítve a tlh-ra vonatkozó szabályokkal. A tlh a lakosság esetében tehát nem felváltja, hanem kibővíti a jelenlegi negatív listás nyilvántartást.
A tlh létrehozásának célja az ügyfelek fizetőképességének jobb megismerése. A teljes listás rendszerben ugyanis a hitelkérő valamennyi érvényben lévő hitelszerződésének adatai és az azokhoz kapcsolódó negatív események is regisztrálva lesznek, így meg lehet majd állapítani, milyen adósságszolgálati terhei vannak az ügyfélnek, teljesíteni tudja-e az új hitelt, vagy annak megadása nagy biztonsággal fizetésképtelenné tenné.
A teljes körű hitelnyilvántartás megteremtése a törvényjavaslat indoklása szerint a jövőben jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, ami közérdek. Már most megállapítható ugyanis, hogy jelentősen nő a napi megélhetést szolgáló, teljesíthetetlen feltételek vállalása melletti hitelfelvételek száma, s előfordul az is, hogy az adósságspirálba kerülő személy a korábbi hitelszerződésből eredő kötelezettségét új hitellel próbálja teljesíteni.
A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás kiküszöbölheti a negatív lista egyoldalúságát is, mert a teljes listán megjelenő pozitív információk hatására a feketelistások egy része ismét hitelezhetővé válhat - áll a javaslatban.
