Az alapkamatot illetően semmi váratlan nem történt, kommentálta a monetáris tanács mai kamatdöntést a jegybank elnöke. Egy javaslat volt, egyhangú döntés született, mondta el Simor András. Hozzátette, hogy a költségsokkok miatt az infláció idén számottevően meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, jövőre viszont annak közelébe mérséklődhet, amihez viszont huzamosabb ideig fenn kell tartani a jelenlegi kamatszintet.
A 2012-es három százalék körüli pénzromlás elérhetőségét Simor két okkal magyarázta, egyrészt bár a nyersanyagárak emelkedése már látszik a maginflációs számokon, ám annak hatása jövőre ki fog futni, másrészt a gyenge belső kereslet és a magas munkanélküliség miatt keresleti nyomástól sem kell tartani.
Lassan nő a magyar gazdaság
Simor szerint az elmúlt időszakban nem érkezett olyan adat, amely felülírná a júniusban közölt inflációs jelentésben felvázolt alappályát. Az MNB szerint a következő két évben folytatódhat a lassú növekedés, ám a kibocsátás szintje el fog maradni a potenciálistól. A növekedés fő forrása továbbra is a külső kereslet marad, még akkor is, ha a globális konjunktúra lassul. A lakossági kereslet élénkülése nem látszik a mutatókban, ráadásul a svájci frank erősödése még kedvezőtlenül is érinti a fogyasztást.
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás csak lassan követheti a konjunktúrát, ám továbbra is magas maradhat a munkanélküliség. Simor szerint bár a foglalkoztatottság növekedni fog az aktivitási ráta (munkaerőpiaci kínálat) növekedése miatt a munkanélküliség tartósan 10 százalék felett maradhat. (mfor.hu szerk: ebben sincs semmi új, a júniusi inflációs jelentés is hasonló tendenciát vázolt fel.)
Az erős frank és következményei
Újságírói kérdésre válaszolva az MNB elnöke azt mondta, hogy a svájci frank erősödése több vonatkozásban is jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Ami a fogyasztást illeti, bár a lakosság egyes részei több csatornán keresztül is többletjövedelemhez jutott, illetve jut majd (szja-kiengedés, nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, otthonvédő csomag árfolyamrögzítése), ám ennek hatása egyelőre nem látható a fogyasztásban, aminek bővülését az erős frank sem segíti.
A bankrendszer stabilitására vonatkozóan Simor elmondta, az MNB által tavaly ősszel elvégzett stresszteszt alapján 245 forintos frankárfolyam mellett is stabil maradna a magyar bankrendszer. Ez annak köszönhető, hogy a válság bekövetkezte után a bankok jelentős erőfeszítéseket tettek a likviditási és tőkehelyzetük javítására. Az MNB szakemberei nem gondolják, hogy a tavaly októberi helyzethez képest jelentősen romlott volna a magyar bankrendszer stabilitása.
Adósságválság és következményei
Simor szerint az eurózóna válsága ránk is hatással van, a hozamfelárak a magyar kötvénypiacon is nőnek, ám mivel a magyar fundamentumok az elmúlt 2-3 évben folyamatosan javultak (pl. a külső egyensúly radikálisan javult), így az nem járt olyan olyan komoly hatással, mint a 2008-as, amikor a magyar állampapírpiac befagyott.
Simor elmondta, hogy az eurózóna válsága alól nyilvánvalóan nem tudjuk kivonni magunkat, ám a hatás jóval korlátozottabb, mint a 2008-asnak, köszönhetően többek között a fizetési mérleg többletének, amely stabilitást ad a kötvényárfolyamoknak és a forintnak is.
mfor.hu
