7p

Kevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2010-hez képest, a 346 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Szinte az egésze el is megy a kötelező feladatokra, így egyre inkább leértékelődik a fővárosi önkormányzat szerepe, lassan már csak szimbolikus pozíció lesz a főpolgármesteri tisztség.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Érdemes régiós összevetésben megvizsgálni, hogy mennyire sok vagy kevés az a pénz, amiből a magyar GDP 36 százalékát adó főváros önkormányzata gazdálkodik. Ehhez összegyűjtöttük 10 térségbeli főváros 2018-as költségvetési adatait. A fővárosi büdzsé abszolút értékben annyira kicsi, hogy csak érdemben kisebb lakosságú városokat sikerült megelőzni. Feltűnő, hogy a harmadával kisebb lakosságú Prága mennyivel több pénzből gazdálkodik, de ami talán igazán elgondolkodtató, hogy a kevesebb mint feleakkora Zágráb csak 15 százalékkal gazdálkodik kevesebből, mint az EU 10. legnagyobb városa, Budapest.

 

Érdemes a büdzsék összegeit a lakosságszámmal arányosítani, mert ez sokkal tisztább képet mutat. De még ez is csalóka lehet, hiszen a vásárlóerő eltérő az egyes városokban, ezért ezt figyelembe véve is kiszámoltuk, hogy mekkora bevételből gazdálkodik egy-egy közép-európai főváros. Az utóbbi, a források valós értékét mutató összehasonlításban Budapest a legutolsó helyet foglalja el, de abszolút értékben is csak Szófia marad el tőle.

 

Az egyes városok gazdasági teljesítményét a GDP adja meg, azt is megnéztük, hogy a megtermelt hozzáadott érték mekkora részéről döntenek helyben. Ebben az összehasonlításban is sereghajtó Budapest, csupán Pozsonyban hasonlóan alacsony a helyi büdzsé aránya. A leginkább Berlinben és Bécsben tudják helyben elkölteni és befektetni a megtermelt gazdasági értékeket. A két főváros helyzete azonban speciális, hiszen Németország és Ausztria szövetségi tartományokból áll, és a fővárosok is egy-egy tartománynak számítanak. De azért látszik, hogy GDP-arányosan Prágának és Varsónak is jóval kedvezőbb a helyzete, mint Budapestnek.

 

A budapesti költségvetést érdemes alaposabban is megvizsgálni. 2018-ra már elérhetők a végleges adatok, amelyeket a zárszámadás tartalmaz. Még a bevételek között is jelentős az állami szerep: a bevétel 13 százaléka az államtól érkező támogatás. Ma már szinte nincsen olyan jelentősebb budapesti beruházás, amit a főváros csak saját forrásból végezne: a 3-as metró felújítása körüli huzakodás jól példázta ezt, de még a Lánchíd örökösen késő felújításához is állami segítség kell – ami kapcsán még abba is beleszól a kormány, hogy milyen legyen a járda.

Kötött a fővárosi önkormányzat helyzete a kiadások kapcsán is: a BKK, a BKV, a többek között a HÉV-eket működtető MÁV-Start és az elővárosi buszokkal a fővároson belül is fuvarozó Volánbusz éves támogatása közel 100 milliárd forint, ami az összes kiadás harmada. Ha ehhez a közlekedési felújításokat, az elaggó járművek csigalassúságú cseréjének évi több tízmilliárdos költségét is hozzávesszük, a főváros bevételeinek felét már el is költötték. Ehhez jönnek hozzá a további kötelező közszolgáltatások – mint az úthálózat fenntartása, a szemétszállítás -, valamint a főpolgármesteri hivatal működtetése, így alig 10-20 milliárd forint marad, amiről érdemi döntést lehet hozni.

 

Érdemes azt is megnézni, hogyan alakult a fővárosi önkormányzat költségvetése 2010 óta. Ehhez a kiadások és bevételek finanszírozási hatástól megtisztított értékét vettük alapul, mert ezek az önkormányzati számvitel sajátosságai miatt nagyon megnehezítenék az összehasonlítást. A bevételek és a kiadások kevesebb mint a felükre estek vissza 2010 és 2018 között. Ennek fő oka az önkormányzati oktatási és egészségügyi intézmények államosítása volt. De nem csak annyi történt, hogy kevesebb feladata van a fővárosnak: az elmúlt években az elsődleges egyenleg pozitívumot mutatott, azaz kevesebbet költöttek a bevételeknél. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy jelentős összegeket költöttek hiteltörlesztésre, másrészt szinte minden évben óriási, átlagosan 50 milliárd forint körüli volt az elmaradás a költésekben. Szinte minden nagyberuházás csúszott ugyanis, ezeket maga előtt görgeti a főváros.

 

Az abszolút számok azonban elfedik az infláció és a gazdasági növekedés hatását, ezért azt is megnéztük, hogy a budapesti GDP arányában hogyan alakultak 2010 óta a főváros bevételei és kiadásai. Ha nem vesszük figyelembe a pénzügyi műveleteket, akkor már csak a helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros, ami elképesztően alacsony szám. 

 

A régiós fővárosokhoz képest egyébként nemcsak az anyagiakat tekintve áll rosszul Budapest, hanem a transzparenciában is. A prágai költségvetést az önkormányzat honlapján egyetlen kattintással elérhetjük, kiemelt helyen van a honlapon, de Pozsonyban is külön weboldalt szentelnek az átlátható költségvetésnek, Bécsnél néhány kattintással szintén könnyen megtalálható. Budapesten ehhez képest a közgyűlési határozatok közül kell kibogarászni a költségvetési dokumentumokat*.

(G7)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!